Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

A X'ni. SZÁZADBAN. 549 ról tudósít egy okmány, melyben egy Joannes Latinus előfordul, de ugyanaz ugyanazon okmányban Gallicusnak is neveztetik. Vasvár lakosságának meghatározására nincsenek biztos adataink, egy oda való zsidó Farkasnak neveztetik, 2

) mi magyar köznyelvre mutat. Sopronban, mint már általános előadásunkban említők, mind a mellett, kogy nem megvetendő bazai elemek is részt vettek alkotásában, a német elem határozottan felülkerekedett, mint az а XIV. századból sűrűn fenmaradt oklevelekből is kitűnik. Mozsonynak szabadságlevele nem maradt ugyan fen, de mint első rendű végvár és kereskedő város szerepelt mindig s így bátran felvehető a városok sorába. Egy itteni Gál nevű polgár a Szentföldre zarándokolván, pristaldusi hivatalát testvérére Ozlopra (=0szlop, Ozloph-nak is iratik) hagyja.3) Ez pedig magyar név. Győr lakosságának, legalább rész szerint, magyar voltát nagy mennyiségű várnépi lakosságának köszönheté, bizonyságául elég legyen itt néhány névre hivatkoznunk, azon polgárokéra t. i. a kik a város szabadságainak 1295-ben megerősitéseért folyamodnak ; ezek a következők : János bíró, Ivánka, Pál és János Cb.uk fia. «) / Átmenve a Duna balpartjára Pozsonyba, ámbár e századból nincs elég adat, állíthatni, hogy e német elem határozottan túlsúlyban volt, azonban egész az újabb korig mindig tekintélyes volt a magyar lakosság is. Magyar lakosságra mutat, kogy a mai magyar utczát (Schöndorf) akkor Széplaknak nevezék.5

) Ezen kívül Pozsonyban igen tekintélyes vala a zsidóság s a város kiváltsága szerint, hallatlan eset e korban, a többi polgárokkal egyenlő jogokkal bírának. Nagy-Szombat lakossága, úgy látszik, ekkor vegyesen magyar és német volt, de magyar polgárokról több adat van. Wenzel id. m. XII. 578. 2) Fejér id. m. IV. 3. 139. 3) Hazai okmánytár VI. 78. *) Fejér id. mü VI. 1. 348. 6) Wenzel id. mü IV. 309. Századok 1880. VII. füzet. 37