Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

A XIII. SZÁZADBAN. 545 városunkról, a mennyiben lehető volt, kimutatni, mily nemzetiségűek voltak lakói. Mai fővárosunk lakossága kezdettől fogva igen kevert volt. Erre mutat azon körülmény is, kogy magyar, ha nem is magyar eredetű, Pest nevén kívül már 1230-ban találkozunk »Oven« német elnevezésével.Az Anonymus tudósít, hogy már Taksony idejében települének ide bolgárok, kik e századig fentarták magukat s 1218-ban még említés van rólok, mint a kiknek adóját a király feleségének hitbérűi leköti.2) E bolgárok, Jakuth tizenharmadik századi arab iró tanúsága szerint, magyar nemzetiségűek valának, a mennyiben »a magyarokkal egyformán beszéltek és viselkedtek.« Sajnos, kogy e népfaj vallásához való konok ragaszkodása következtében, mely Sz.-Lászlótól kezdve N.-Lajosig folytonos üldöztetés tárgyává tevé, idővel elpusztult s bennök a magyar nemzetnek egy, a magyar eredetűektől eltérőleg, a kereskedelem iránt nagy hajlammal viseltető s így nehezen vagy épen nem pótolható eleme veszett ki. E századnak máielején hanyatlásnak indulkattak Pesten is, legalább Rogerius azt, rólok nem is emlékezve, gazdag német városnak nevezi.3) Pest a mongol pusztítás idején elpusztult, de annak lezajlása után ismét virágzásnak indult, most már a mai budai várhegyre téve át központját s megtelepült magyar, északi és dél német (szász és tkeuton) meg olasz lakosokkal. 1246-ban említtetnek az ó-pesti theutonok s akis-pesti szászok.4) A németek túlsúlyra is emelkedének, a mennyiben a boldog asszonyról nevezett főtemplom az ő plébániájok volt, de már 1255-ben fennállott a magyaroknak Mária Magdolnáról nevezett plébániájok a várban s övék volt a Szent-Péterről nevezett külvárosi plébánia is.6) A magyarok különben ekkor jelentékenyebb helyzettel birtak a városban, mint p. Zsigmond korában, 1281-ben Farkas nevű volt a város birája,6

) s ez is bizonyítja, hogy igaza van Thuróczynak, midőn azt állitja, 1) Wenzel id. mii II. 54. 2) Fejér id. mü III. 1. 264. 3) Rogerius: Carmen miserabile 16 fej. 4) Fejér id. mü IX. 7. 657. B) Schier Xistus »Buda Sacra.« 6) Wenzel id. mü XII. 339.