Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

546 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI hogy a németek a régi szokást akarák eltörleni, midőn a birói hivatalból a magyarokat kizárák, nem pedig a régit fentartani. Hogy pedig az olaszok is mindjárt nz uj vár alakulásakor telepedének, habár kétség kívül igen kis számmal, a városba, az kitűnik abból, hogy 1259-ben már templomuk van.2

) S a következő század elejéről nem egy olasz névvel találkozunk a város polgárai között. Hogy ily első rendű kereskedő helyen még más nemzetiségűek is laktak, az természetes, de azok nem vehetők számba, csak azt akarjuk megemlíteni, hogy 1300 körül bizonyos Tót Márton (Martinus Sclavus) volt Pestujvárt a pénzbiró (pecuniarius.8) Nem kevésbbé vegyes volt Esztergom lakossága. A vezérelemet az olaszok képezék, kiknek külön utczájok (vicus-ok) volt.4

) Ezek beléletéről igen sok adat maradt fenn, mert kereskedéssel és iparral foglalkozván, gyakran volt szükségök az írásra. De nem ők képezék a város egyedüli lakosságát, Rogerius mester szerint az magyarok, francigená-k (némely iróink francziáknak, mások németeknek tartják őket) és lombardokból állott.5

) Az okmányok tanúsága szerint az örmények is nagyobb számmal laktak Esztergomban, sőt később az esztergomi polgárok épen az örmények részére kiadott kiváltságlevélre6

) hivatkoznak. Esztergomnak olasz-őrmény lakosságára mutatnak a tisztikarnak nagy számmal fenmaradt jegyzékei a tizenharmadik századból, mely p. 1269-ben a következőkből állott: Rubinus, Archinus, Gudinus, Gampunchar, Mauricius, Elkynus7

) s ugyanez okmányban Balduin polgár is említtetik. Azonban köztök a magyar nyelv mindinkább elterjedt s 1243-i8), valamint 1269-i9

) hivatalos iratokban ily kifejezésekkel találkozunk »cubitus vulgariter x) Thúróczy. 25 fej. 2) Schier. 3) Fejér id. mű VIÍI. 1. 326. 4) Már 1201-ben említtetik Fejér id. mü II. 384. Б) Rogerius id. mü 39 fej. e) Fejér id. mü IV. 1. 30 7. 7) Wenzel id. mü VIII. 252. 8) Wenzel id mü VII. 139. 9) U. a. VÍII. 252.