Századok – 1880
Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533
544 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI abból, hogy például Beszterczebáuyán1 ) vagy Kassán2 ) apolgároknak helyekről vett nevei között sokkal több olyat találunk, mely magyarországi eredetre mutat, mint a mely németországira.2 ) Körülbelül úgy voltak itt a német települők, mint az európai kivándorlók Amerikában : a ki magát New-Yorkban és Massachusetsben meglehetősen megszedte, tovább megy a még kiaknázatlan nyugatra, előbbi székhelyét pedig átadja az ujabban érkezett európai rajnak. Egyéb nemzetiségek fiai még kisebb csoportokban települtek meg hazánkban s körülbelül azon módon, mint a magyarországi szabadparasztok vagy a nagyjából hasonló állapotban volt német gyarmatosok. Erezzük azon hiányt, mely sorainkban az által támadt, hogy a régibb magyarországi városok lakosságáról nem szólottunk olyképen, mint a tizenharmadik századbeliekről. Tekintetbe veendő azonban, hogy még csak átírt városi privilégiumunk sem maradt meg azon századokból, s így egyedül a későbbi adatokra vagyunk utalva, azok állapotainak ismertetésében. Lényegileg, úgy látszik, akkor is oly elemekből alakultak a városok, mint a tizenharmadik században, kivéve azt, hogy a várnépekből akkor még nem lettek városi polgárok s hogy az idegenek között a föld- és bányamivelő németek helyett a kereskedő és iparos olaszok voltak a számosabbak, a kik csekélyebb számok mellett is nagyobb művelő hatást gyakorlának s a kik akkor az ország fővárosaiban, Székes-Fehérvárt és Esztergomban a vezér elemet képezék s a püspöki városokban, különösen Pécsett és Nagyváradon is elterjedének. Ezek voltak általánosságban a tényezők, melyektől városaink nemzetiségi viszonyai függöttek s már ezekből is természetesnek tűnik fel azon tarkaság, mely Magyarországnak általán s városainak különösen jellemzé és jellemzi nemzetiségi térképét. A következőkben megkísérlők sovány adataink nyomán, minden J) V. ö. Ipolyi Arnold idézett értekezését. 2) L. e város tizennegyedik századi jegyzökönyveit a város levéltárában. Sokat feldolgozott belölök Krones : »Zur ältesten Geschichte der Stadt Kaschau« czímü értekezésében. Archiv für Kunde oesterreichischer Geschichtsquellen XXXI. 1 a kk. lapokon.
