Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

A XIII. SZÁZADBAN. 543 csak Nagy-Szombatra hivatkoznunk, melynek földbirtokkal való elláttatása czéljából a király indíttatva érzi magát egy nemes birtokát elvenni s azt mással kielégíteni,meg Zólyomra, melynek polgárai szétmenéssel fenyegetődznek, ha ujabb földbirtokot nem nyernek.2) A szabad parasztoknak városi polgárokká való válásuk az ország nagyobb részében, a hol t. i. a köznép magyar vala, szükségkép magyarosító tényező gyanánt működött, de másrészt az idegenek által lakott vidékeken, különösen az ország határán ellenkező hatást gyakorolt. Ennek példái Pozsony és Sopron s különösen ez utóbbi, melynek lakói között annyi magyarosító elem volt s a város mégis határozottan német lett, bizonyára a Stiriából és Ausztriából betelepülő parasztok befolyása alatt. Később ugyancsak parasztoknak városi polgárokká váltok volt oka a felföldi városok eltótosodásának, míg az Árpádkorban azokban körülbelől csak németek és magyarok laktak. Az eddigiekben leginkább azon elemeket ismertettük, melyek nagyjából magyarosító hatást gyakorlának, bizonyos azonban, hogy az ezen századokban nagy mértékben mozgásnak indult német elem is elhatott városainkba. Az első pillantásra feltűnőnek látszik, hogy a magyar városok német lakossága, mely még hozzá leginkább a távolabbi Észak-Németországból származott, minden zaj nélkül, majdnem oly csendben mint a magyar szabad parasztság. lepte el azokat. Azonban tekintetbe veendő, hogy a németek már II. Géza idejében, sőt előbb is, megvetették lábokat Magyarországon s így a külföldről — legiukább Szilézián át — beköltöző német elemeknek megvoltak biztos kikötőik s azokból terjedtek el az ország egyéb vidékeire, tehát ugyanazon feltételek alatt, mint a szabad parasztok, csakhogy nagyobb levén köztök a hajlam és a szükség az új lakhely keresésre, mint a inagya rok között, talán még több városban jutának érvényre, mint a magyarok. Hogy ezen leírt módja a német településnek nem légből kapott állítás, kitűnik azon sokszoros filiatiói viszonyból, melyben a bánya és szepesi városok egymáshoz valának, továbbá Fejér Id. mü VII. 1. 285. 2) Fejér Irí. mü IV. 3. 512.