Századok – 1880
Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533
542 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI az önkény ellen a szabadköltözködés joga és módja elég védelmet nyújtott, tartozásaikkal is hátralékban maradva, városba ne költözzenek s az által azok megfizetése alól magokat ki ne vonják. Miután az ily viszonyok pontosan kitudhatok nem valának. a városok és földesurak közt folyt viszályoknak ily esetek voltak többnyire kiinduló pontjai. Ilyen eset volt például a Hunyadyak korában, hogy Debreczen város és Bihar, Szabolcs, Szatmár meg Kraszna-megyék között nagy vita támadt a felett, hogy e megyékből parasztok a földbér megfizetése nélkül Debreczenbe szöktek.De jelenleg ez adat azért érdekes reánk nézve, mert tanuja a parasztok megtelepedésének a városokban azon korból, midőn a kilenczed behozása által a parasztok a szabad rendektől mind távolabb — távolabb estek. Sőt, hogy még későbbi időkből is idézzünk példát, Szegedről a török pusztítás következtében szétzüllvén a lakosság, királyi rendelet menesztetett (1536) a szomszéd megyékhez, hogy a jobbágyokat a Szegedre költözésben ne gátolják.2) Tehát még akkor is, midőn a parasztság már örök szolgaságra volt kárhoztatva, a parasztokat tekinték első sorban azon elemnek, mely a városoknak új polgárokkal ellátására vala hivatva, mennyivel inkább kellett ennek akkor állani, mikor a szabad parasztok még igen tiszteletre méltó helyet foglaltak el az országban. E két adat érdekességét azon körülmény is neveli, hogy ezek alapján körülbelül megtudjuk, mily terület népessége volt egy-egy város megtelepítésére rendesen hivatva. Hasonló adatot nyújt azonban magából a tizenharmadik századból Kőrös privilégiuma, midőn azt, hogy a városba csak szabadok települhessenek, így fejezi ki, »azok nem települhetnek oda, a kik nyest adót fizetni tartoznak.« Miután ez az adó-nem csak Szlavóniában divatozott, e kifejezés kitünteti, hogy Kőrösön csak is onnét számítottak nagyobb számú települőkre. A városoknak parasztokkal való megtelepítésének az is bizonysága, hogy városaink nagyságát királyaink, az okmányok szavai szerint is, nem annyira kereskedelmi és ipari kedvezményekkel, mint inkább föld-adományozással vélik előmozdíthatni. Elég legyen e helyen *) Gf. Teleky : Hunyadiak kora X. 633. 2) Varga Ferencz: Szeged város története. I. 92. E megyék: Csongrád, Csanád, Arad, Zaránd, Temes, Bihar és Békés valának.
