Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

536 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI e szavak jelentését, csak a cancellaria stylusnak ebbeli ingadozását akarók kimutatni, hogy igazolva legyen azon nézetünk, miszerint a magyar és idegen lakosság megkülönböztető elnevezéseinek a »civis« és »hospes« szavakat nem tekintjük. De hogy ugyanazon város lakólt is meunyire zavarva hol cíviseknek, hol hospeseknek czímezik, leginkább kitűnik Zágráb két privilégiumából. Az 1242-iJ

) általában a zágrábi hospeseknek szól, az 1266-iki2

) a zágrábi cíviseknek, pedig azon 24 év alatt aligha lepték el Zágrábot annyira a magyarok, de különben az elsőnek szövegében is többször találkozunk a civis, az utóbbiében akképen a hospes kifejezéssel. A cancellariai stylus ily ingadozása mellett azt hiszszük, hogy lehetetlen lesz bármikor is, a hospes és a civis kifejezések közötti különbséget megállapítani, s talán legközelebb járunk a valósághoz, ha azt véljük, miszerint a civis és hospes kifejezések egy aránt megillettek minden polgárt, a mennyiben minden polgár hospes volt a város alapítójára, civis pedig magára a városra nézve, ámbár bizonyos, hogy ily kifejezések is gyakran fordulnak elő »cives et kospites«. De ez már nem is tartozik jelenleg tárgyunkhoz, miután azt, a mi minket illet, t. i. kogy ez elnevezések a nemzetiségi különbségek előtüntetésére nem szolgálnak, nézetünk szerint, az eddigiekben is eléggé kimutattuk.3) ") Fejér id. m. IV. 1. 258. 2) ü. a. IV. 3. 330. 8) Szorosan véve, kívül esik tárgyunkon, de mégis, miután némelyek (így Hajnik az ő különben jogtörténeti irodalmunkban első helyen álló »Magyar Alkotmány és Jogtörténelmé«-ben I. 140.) a civisek alatt a várnépek utódait értik s a hospeseknél alacsonyabb állásúaknak tartják, megemlítendőnek véljük, hogy sok emlék a civist az esküdttel azonosítja. Ily értelemben használja a »burger« szót Selmeczbánya törvénykönyve. A tiszti kar megválasztatván »a biró és burgerek«, úgy mond, »megesküsznek a törvényekre és szokásokra.« Más helyütt azt írja: ily ügyben a bíróhoz vagy burgeihez kell fordulni. De különösen érdekes e törvénykönyv 18. pontja, mely azt rendeli el: »valaki a bírót vagy bürgert szidalmazza, három vásári napon kiállíttassák a pelengérre s így szóljon : »A mit a bíróról és esküdtről (gesworncr) mondtam, azt hazudtam« stb. Ez utóbbi helyen tehát egész határozottsággal azonosítva van a »burger« a »gesworner«-rel. Az pedig bizonyos, hogy az esküdtek nem vétettek más elemből, mint a lakosság, kivált a nálok alacso-