Századok – 1880

Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A magyarországi székely telepekről 490

-498 KÜLÖNFÉLÉK. már azt bizvást merem állítani, bogy ezen székelyek jóllehet szomszédságukban oklevelek bizonysága szerint besenyő helységek feküdtek, besenyők nem lehettek, mert valamint a besenyőket soba 'senki székelyeknek nem nevezte, úgy Tamás érsek sem nevezhette volna Parendorf egykori lakosait székelyeknek, ha valósággal Besenyő vérből valók voltak volna, У. 7 olna-vár megyében. A Simontornyától délre eső Nagyén Kis-Székely, nevű helységek, valamint Tolna vármegyei Szokoly falu és Odorján puszta, melyek amazoktól s egymástól egy pár óra távolra feküsznek, székely eredetű lakosokra mutatnak. Ezen székely telep múltjára vonatkozó oklevél azonban eddig tudtommal nem került napfényre. Reménylem, hogy a fölhozott adatokkal és érvekkel az elfogulatlan olvasót sikerült meggyőznöm arról, hogy sem az erdélyi székelyek, sem a magyarországi székely telepek, melyek csak az ősi székely földről költözhettek ki, nem voltak besenyők, hanem valamint a Németi, Olaszi, Oroszi, Oláhfalu, Besenyő stb. uevezetü helységek az illető nemzetből származott lakosaiktól nyerték nevüket, ugy a Székely, Szakoly nevű kelységeket is a valódi székelyek telepitették, hogy továbbá a székelység valamint ősi földén, ugy magyarországi ujabb telepein sem volt határőr, s a székely név teljességgel nem egyjelentésű a határ т őrrel — hiszen a bihari, szabolcsi, tolnai székelyek ugyan hogyan lehettek volna az ország szívében határőrök ? — s hogy végre e két név egyértelműségének fölvétele csak okoskodásra van alapitva, dc semmi hiteles adattal nem igazolható. SZABÓ KÁROLY.