Századok – 1880

Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 500

TÖRTÉNETI IRODALOM. Buda-Pest története. Első rész. Buda-Pest az ó korban. A főváros megbízásából írta Salamon Ferencz. Budapest, 1878. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. A pannon Duna megszállása s Aquincum első római megtelepítése Salamon szerint egyidejű Dacia meghódításával. E provincia és a pannóniai duna-jobbparti egész határ megszállásával múlhatatlanúl együtt járt a légiók és segélycsapatok nagymérvű áthelyezése. Tudva van, hogy Trajanus Pannoniában a kiszolgált katonáknak földbirtokot assignált s e czélból földméréseket tétetett. Ekként a Duna-vonal helységekkel való betelepítése Trajanus uralkodása idejére vezethető vissza. Egy a Kr. u. 113—114. évben kelt katonai diploma szerint Alsó-Pannoniában épen egy légióhoz való segélycsapatok állomásoztak s valószínűleg ezek valamelyike szállotta meg Ó-Buda területét s alapította az erődített táborhelyet, a melynek védszárnyai alá települt helység azonban municipiummá vagyis önkormányzattal bíró várossá csak Hadrianus alatt lett, a mire Aquincum Aelia mellékneve is mutat, mely egy lambaesei (numidiai) s egy más rómavárosi leiiraton fordûl elő. A legrégibb római emlékkő, melyet Ó-Buda környékén (Kis-Czellnél) találtak, Hadrianus császárt említvén s ekként keltezhető levén, szintén azt látszik bizonyítani, hogy Aquincum municipiummá, vagy legalább is nagyobb helységgé e császár alatt emelkedett. A felírat utolsó sorának publice posuerunt kifejezése ugyanis valószínűleg helyhatósági határozat következtében foganatosított, de mindenesetre közcselekvényt bizonyít, melyre csak nagyobb községek, városok voltak képesítve; de nem bizonyítja 10 vicusnak Aquincum környékén létezését, a mit Mommsen, a feliraton előforduló Y X betűket vici Л'-пек olvasván, ha nem is állított teljes bizonysággal, de lehetőnek tartott, a mely értelmezéshez Salamon is hozzájárul, ez olvasást igen elmés combinatiók alapjává tevén, a melyek szerint ama helységekben Aquincum környékén fekvő ős-kelta