Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - III. 445

MAGYARORSZÁGON 1542. 447 tébeu hagyta volna oda a töröknek Magyarországban lett megjelenése után a birodalmat, kiemeli a propositio, miszerint a szultán a császári hajóhad hírétől megrettenve vonult ki Magyarországból — s mivel itt az őszi évszak folytán úgy sem lehetett volna üdvös munkát végezni : a császár Algier elleni egyelőre elejtett tervét fogta föl s ugyanakkor első államtanácsosát Perrenot Miklóst (az idősb Granvella) a pápánál hagyta, hogy az ott a concilium s a török segély ügyét tárgyalja. Az utasítás ') — Granvella memoirejával egybehangzóan fölhatalmazza a biztosokat annak kijelentésére, miszerint a császár szükség esetén még mindig fenntartja igéretét személyes részvételére vonatkozólag, de csakúgy, ha a pápa és a hir. rendek olyan nagy sereget állítanak, a melylyel valóban ki is lehet vinni valamit; egyébb segélyt ne kívánjanak tőle, miután biztos hírei vannak, hogy a szultán némely keresztyén fejedelmek által fölbujtatva, a kik a töröknek erős segedelmet igéitek, ő ellene hadjáratot fog indítani ;2

) neki tehát épen a birodalom érdekében s a keresztyénség közös javára, ez oldalról fog készülnie kelleni. Bőven beszél aztán helyzete nehézségeiről, a franczia s az »insolens« clevei berezeg cselszövényeiről. Granvella merevsége kifejezést nyer azon pontban, miszerint a császár örömest hajlandó a birodalmat ereje nagy részével támogatni, lia e rendek ezt viszont megígérik, — s végre is abban a kérésben culminai, hogy a rendek által megszavazandó haderő, már a császár személyére való tekintettel is, minél nagyobb legyen. 3) A császári előterjesztvény fölolvasása után Ferdinánd adatta elé a magáét.4

) A királynak a külön kir. propositio benyújtásával a császár határozatlan Ígérete s néhol tagadó álláspontja miatt talán előidézhető elégedetlenséget paralysálni volt törekvése. A császári propositióban érintett dolgokat oly motívumokra 1) Itt már csak az instructióra lehetek figyelemmel ; természetes hogy mindent nem tettek bele a propositióba. 2) Similiter nos submonitos esse Turcam a quibusdam christianis prineipibus ad lianc (a csász. elleni) expeditionem sollicitari ac promissam il Ii esse assistentiam. . . . stb. 3) »Etiam respectu nostrae personae.« 4) A kir. propositio Reichs-T.-A. Egyk. irat. 31*