Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Szent Benedek élete. Szentimrey M. ism. T 435

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 435 Rodana nevü városába jöttek, e's ott 4000 embert vagy többet megöl­tek. Ugyanazon napon egy más tatár hadsereg betörve a Burza nevü tartományba, az erdőn túli tartomány seregének vezérét, minden embe­rével együtt leölte. Ugyanazon hét keddén a Nosa nevü városban G014 keresztény esett el, csütörtökön Kűmelburchban (Küküllővár ?) azt mond­ják, több mint 30,000 lelte halálát. Misericordia vasárnapja előtti csü­törtökön a Hermann városa nevü községben több mint 100,000 hullott el, mint állítják. Ugyanazon napon Béla Magyarország királya meg­számlálhatatlan sereggel megütközvén, Bathuunal a tatárok fő királyá­val, alig birt menekülni és fájdalom ! 10,000 emberét vesztette vagy még többet. Azon csatában három püspök és két érsek is elesett. A Clusa nevü várban is megszámlálhatatlan sok magyar veszett el és ugyanaz történt Váradon, Tamás testvérek városában, az erdélyi Fehérvárban és Zaliz városában. Ez helyeket, számokat és napokat tekintve, kimerítőbb elő­adása a tatárjárásnak különösen Erdélyre nézve, mint eddig birtunk. Sajnos, a túlságos nagy számok, úgy látszik, a páni féle­lem friss hatása alatt keletkeztek és azon adat, hogy a nagy csata Batu kán és Béla király közt már apr. 11-én történt volna, Roge­rius hiteles előadásába ütközik. így is nagybecsű az emlék Erdély akkori populatiójának ismeretére nézve. Az erfurti minorita krónika egy érdekes adatot szolgáltat Sz.-István király jellemzéséhez, de ez sem igen megbízható, mert forrását nem tudjuk. Azt ii ja róla »Statura pusillus, corde mag­nus, nobilis progenie, nobilissimus fide. Huius s. Stephani regis festivitas in Ungaria sollemniter tanquam apostoli celebratur.«1) A krónikás 1265 után ir és Sz.-István életét Lajos császár ide­jére (840 körül) teszi! Az altaichi Hermann krónikájának folytatója több érdekes adatot szolgáltatnak Bajor Otto magyar királysága történe­téhez. 2) Vajba remélhető volna már valahára hazai kútfőinknek is ily rëndszeres és criticai kiadása ! DR. M. H. Szent-Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény történelmi és társa­dalmi jelentősége. Irta Szentimrei Márton. 1880. Komárom. 500 lap. Ara? A Benedek-rend az idén ünnepelte rendalapítójának : Sz.­Benedek születése 1400. évfordúlóját. E munka ez alkalomra íratott. Szerző, ki e munkájával az általános történelemben való ») A 183. lapon. 2j 57. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents