Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Szent Benedek élete. Szentimrey M. ism. T 435

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 436 nagy jártasságának adja bizonyítékát, lelkiismeretes gonddal domborítja ki a bencze-rend érdemeit a katb. egyház, acivilisatio, a tudomány s a társadalom terén. A munka az egyháztörténelmi monograpbiákazon fajáboz tartozik, melyek egy eszmét egészlelkesedéssel, hatásának majdnem apotheisticus előadásával tárgyalnak. Mi előttünk, kik mint úgynevezett polgári történészek olvassuk e munkát, s a szerzetesi intézményt ridegen, mint a világtörténelemnek egyik nagyfontosságú tényezőjét ugyan, de csak keretébe illőt szoktuk tekinteni, első pillanatra tán túlságos egyházinak tűnik fel a tárgyalási mód. Meggondolva azonban, hogy a benczés-rend az, melynek az európai cultura, a tudomány sokat, igen sokat köszönhet, mely tagjai között az emberiség annyi jelesét számlálta : könnyen megfoghatóvá lesz, hogy méltó büszkeséggel töltheti el a rend minden egyes tagját szerzetének dicsteljes múltja. Nem élünk merész hasonlattal, ha azt mondjuk, hogy a benczés csak oly büszkén vallhatja magát a többi rendek között elsőnek, mint az ókori római polgár, mikor azt monda : »Cívis romanus sum.« Szerzőt teljes méltánylat illeti szorgalmáért, mindenre kiterjedő figyelméért, csak egyet szerettünk volna müvében bővebben taglalva olvasni. A benczések magyarországi működését és hatását nagyon árván tárgyalja a t. szerző, minek indokolására idézi bővebb kútfőképen Pauer Jánosnak 1847-ben megjelent müvét: az egyházi rend érdeméről Magyarország történetében, mely alapos munka ugyan, de harminczhárom évvel ezelőtt zsenge kútfői apparatussal íratott. S minthogy e mű éppen magyarországi emléke akar lenni ez ünnepélynek, azt hiszszük, hogy kivánatunk helyén való. Ha hozzáteszszük, hogy a munka jó magyarsággal íratott, s csinosan állította ki Ziegler komáromi nyomdája, mindent elmondtunk, a mit róla az olvasóval tudatni akartunk. e.