Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - II. 426

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 429 magyarázza, véleményem szerint azt a, szerzőnk által felfedezett tényt is, liogy Jósika Zsigmond 17 00 évben torontáli főispánnak neveztetik, holott nemzetközi szerződésben Torontál-megye birtokáról lemondott. Szentkláray munkájának kiváló becse azon roppant, eddig ismeretlen adathalmaz, melyet a múlt század földrajzának felvilágosítására, az ország leggazdagabb levéltáraiból összehordott, de nemcsak összehordott, banem ügyes kézzel és átható szellemmel fel is dolgozott. A ki a múlt századi kuszált administrationalis viszonyokat ismeri, és azt, hogy mennyire törekedtek ezek kifejezést nyerni az ország beosztásában, még mielőtt a nép azokhoz hozzá szokott volna ; a ki ismeri az akkori stylus curialis pongyolaságát, a nyelvezet hiányosságát, az itt hivataloskodó idegen elemek járatlanságát helységeink nomenclaturájában, — bálás elismerésre fogja magát indítva érezni szerző iránt, ki ezen torzonborz vadságon keresztül vezet bennünket az akkori állapotok felismerésére. Ez alkalommal újra meg újra tapasztaljuk, bogy nincs oly kicsinység, melyet gondolkodó búvár nem tudna értékesíteni a tudomány érdekében. Ha a »Századok« szerkesztősége, tekintettel e szakközlöny oeonomiájára, bírálatunknak több tért engedhetne, teljes örömmel idéznénk a szerző munkájából helyeket, melyekben Dél-Magyarország geographiai átváltozásait velünk érdekesen ismerteti, és indokolja. Igaz, hogy sokat kellene idéznem, — mert vajmi sok az, a mi más, különben jeles munkában, — még távolról sincs érintve. Azért valóban nem tudok mást tanácsolni, mint, hogy az olvasó győződjék meg, mily nagy hódítást lehet még hazai történettudományunk terén tenni. A délmagyarországi részek visszafoglalása után előtalált helységeket, és administrationalis beosztásukat szerző híven sorolja elő, — tán túlságosan híven a helyesírásra nézve. Ez utóbbi t. i. az eredeti actákban olyan, hogy az e vadonban nem jártas olvasó bizony igen ritkán fog rájuk ismerni. Ezért óhajtottam volna, hogy a szerző e topographiai rejtvényeket egyúttal megfejtette, azaz, mai kiejtés szerint is közlötte volna, különösen a 21—31 lapig előforduló neveket. Természetes, hogy szerző azon területről is szól, mely 17 79 évben a »temesi Bánság« megszűnése után az újra alakított Krassó,- Temes- és Torontál-megyéknek jutott. Az első felosztáskor, szerző szerint, Krassó megye Lúgos, Bulcs, Kápolnás, Krassova, és Oravicza kerületeiből áll ; de itt kifelejté a karánsebesi kerületet, mely eleinte szintén Krassó vármegyéhez tartozott. A kerület első főbírója: Hamar Antal Karán-Sebesen^szolgabirája Valentovics József Poiszakon lakott. Csak 1783 évben,