Századok – 1880

Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 418

424 TÖRTÉNETI IRODALOM. 424 meghódításának indoka Decebalus dák király elhatalmasodása volt, mely e kiváló emher nagy tehetségénél s a szomszédos barbár népekkel kötött szövetségénél fogva Moesiára s főleg a Duna mentén alakított Pannóniára veszélyessé vált. Trajanus Dacia meghódítása után ott légiókat helyezett el, de ugyanakkor a mai magyar felföldet, valamint az Alföldet megszállatlanúl hagyta, védelmi állását tehát a barbár népek ellenében Salamon méltán nem nevezi kitűnőnek, pedig, mint mondja, Rómának aligha volt valaha jelesebb hadvezére, mint Ulpius Trajanus. »Mind a Duna által négyszögű bástyaformára kiszabott Pannónia, mind pedig a bánsági földnyak által a többi birodalommal kevéssé összekapcsolt Dacia a barbár földbe messze beszögellő félszigetek, melyeken egy invasio tengere az első lökésre átcsaphat .... Ha tehát erélyesen támadni kész és képes népeket veszünk az Al- és Felföldön, ellenökben a védekezés nem volt czélirányosan rendezve. Egészen más, ha a római hadi rendezkedést csak kis mértékben védelminek s sokkal inkább aggressiv természetűnek tekintjük. Czélja Trajanus dáciai hódításának nem az volt, hogy ellenséges invasiók ellen védpaizsul szolgáljanak a hegyek, hanem hogy Rómának meghódítson nem annyira egy tartományt, hanem a környezetében valamennyi kisebb népet, melyek a helyett hogy, mint azelőtt, olykor veszélyes szövetségeket kötnének Róma ellen, most Róma szövetségesei és védői legyenek.« Részünkről azt hisszük, hogy Trajanus czélja Dacia meghódításában az volt, hogy Pannoniának egyszer s mindenkorra biztos határokat adjon. A Duna, ha természetes határnak elég jó volt is, de teljesen nem biztosította volna Pannoniát, a fontos új foglalást a Dunán inneni barbárok ellen ; s azt, a mit Salamon igen alaposan kimutatott, hogy Augustus császár utódai Pannónia határát nem tolták egész a Duna vonalig, épen annak vagyunk hajlandók tulajdonítani, hogy a Duna nagy szögét Carnuntumtól A Dráva torokig csakugyan nem tekintették A balparti SZÍVÓS barbár törzsek ellenében elég erős védvonalnak, s egy más, belebb eső, jobban védelmezhető vonalat, mely Carnuntumtól Savarián át a Drávának irányúit s e folyó mellett vonúlt a Dunának, törekedtek alkotni s azt hadászatilag kellőkép megerősíteni. A Duna s a Kárpátok közt lakó erős fajú barbárokat szükségkép le kellett igázniok s a provincia határait a Kárpátokig tolniok, hogy pannóniai értékes foglalásukat teljesen biztosítottnak tekinthessék. Dacia bástyaszerű beékelését a barbariesbea jeles hadvezércsászár e merész terve alapvetésének tekinthetni, annak Aquincum alapítását, s a carnuntum-aquincumi Dunapart hadászati megerősítését. Daciában az egészen északra tolt Porolissumot,