Századok – 1880

Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 418

TÖRTÉNETI IRODALOM. 419 hogy vajmi kevés történt ezirányban eddigien, habár általában nem tagadhatni, hogy Katancsicli, Rómer, Desjardins, Kenner s a nagymester Mommsen Felső- és Alsó-Pannóniát, Schönvisner, Paur, Rómer, Hampel s mások Aquincumot = O-Budát illető­leg nem egy értékes művel gazdagíták régészeti s felirattani irodalmunkat. Mindannyian azonban csak egy-egy adalékot s gyakran nem eléggé tisztázott adalékot szolgáltattak a kérdés­hez, melyet Salamonnak egész teljében kellett megoldani: Buda­pest rómaikori történetéhez. A mesgye, melyen haladnia lehetett, nem volt igen erősen taposva, sőt mondhatjuk, hogy sok irány­ban neki magának kellett azt megtörnie. »Illető szakbeli tudó­saink mindössze is kevesen voltak, s még kevesebben, kik az adatokat nemcsak gyűjtenék, hanem magyaráznák is ; — a kik kérdéseket tennének és azok megoldását megkísérlették volna. Olyan pedig egy sem volt, ki legalább vázlatos képét adta volna a római korban Buda városának« mondja Salamon s hozzáteszi: »Sajnálom, hogy valamint a természeti viszonyok leírásában könyvemmel nem lehetett késnem, míg geologjaiuk elkészülnek a munkában levő újabb leírásával Budapest földtanának, úgy a római korra nézve is egy rendes tanulmányaimtól elütő szakban, magamnak kellett önállóan vizsgálódnom. . . . Azonban a feldol­gozások ha sokat segítnek vala, nem mentettek volna fel attól úgysem, hogy ne az eredeti forrásokat vegyem értekezésem alap­jául. — mi a legbiztosabb mód a valóság kiderítésére s a téve­dések eilen.« S ez eljárását csak helyeselnünk lehet, mivel a fel­ölelt anyagot sajátos criticai elmeélével és módszerével akként bonezolta s úgy dolgozta fel, hogy Budapest—-az időkben Aquin­cum — története, alapítása t. i. s fejlődése a negyedik század harmadik negyede végéig szépen áttekinthető egésszé domboro­dott ki tolla alatt. A főváros vidékének geologiai ismertetése, Pannónia tör­ténete, ethnograpbiája, védelmi- és iitrendszere stb. körüli vizs­gálatai mind csak arra szolgálnak, hogy a mi a törtéuelmi, régé­szeti és felirattani források hézagossága miatt Aquincumot illetőleg felderítve még nem volt, azok alapján előtűnjék s a város története megírásánál értékesítketővé váljék. A tudomá­nyos kutatásokra nézve általán, főleg pedig a régészet-történe­tiekre nézve mindig igaznak maradó azt az elvet követte, hogy egyes, specialis kérdéseket csak az egésszel kapcsolatban lehet és kell megoldani. Bízvást mondhatjuk, hogy főleg csak Pannónia története körüli vizsgálatai tették lehetővé Aquincum történeté­nek megírását. De lássuk a nagybecsű munka eszmemenetét, s a módot, a mely szerint Salamon a vastus anyagot feldolgozta.

Next

/
Thumbnails
Contents