Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - I. 331

341 TÖRTÉNETI irodalom. az örök, mint a jászok nőve, éppen azokból az oklevelekből, melyekből Fejér okoskodik, egy betűvel sem lebet igazolni, s a székely névből alakított helyneveket valódi székely lakosaitól származottaknak állítja. Kérdésbe teszi, hogy az erdélyi szászokat, kiket királyaink »ad custodiendum continium« telepítettek s kik sse/íekhen laknak, miért nem nevezte senki székelyeknek, ha a székely név igazán annyit jelentett volna, mint határőr? Megfoghatatlannak tartja, hogy az állítólagos székely telepítésnek, a székelyek királyainktól nyert privilégiumainak semmi emléke nem maradt volna főn. A székely nemzet régi alkotmányából, sajátságos törvényeiből, a XVI. századig fönmaradt vérségi szerkezetéből, birtokviszonyaiból erősségeket hoz föl az ellen, hogy a székelyeket királyaink által telepitett határőröknek lehessen tartani. Végre Hunfalvynak azon következtetése ellen, melyet a mai székely és magyar nyelvnek azonosságából von le, ellenvetéseket tesz s a székelyek Magyarországból Sz. László kora után történt telepítését a székelyek és magyarok mostani nyelvének megegyezésével bebizonyított történelmi ténynek el nem ismeri, hivatkozva Humboldt szavaira, ki szerint »nem lehet megoldani a népek származásának nagy és nehéz problémáját; azokból legfeljebb valószínűségeket lehet következtetni.« Ez Nagy János értekezésének rövid kivonata. Ha nem sikerűit is neki a maga elébe tűzött föladatot, a nemzeti hagyománynak, a székelyek scytha húri-származásának, történelmi adatokkal való bebizonyítását, mint szerintem lehetetlent, megoldani ; ha vannak is ez értekezésnek egyes állításai, melynek tarthatatlanságát ki lehet mutatni : másrészről vannak abban oly kérdések fölvetve, melyekre a székelyek magyarországi telepítésének vallói bajosan fognak kielégítő feleletet adhatni. Pedig az ezen kérdésekre adandó s meggyőző bizonyságokkal támogatott feleletek nélkül a vitás kérdésben végítéletet hozni s Hunfalvy nézetét diadalt nyertnek hirdetni nem lehet. Nagy János érdeme, hogy a székely kérdésben a történelemcsinálás Hunfalvy által gyakorlatba vett modora, mint meggyőződése szerint nem helyes eljárás ellen, legelsőben emelt szót; fölszólalása, hiszem, komoly tudományos vitát fog előidézni ; csak a vitairatok áttanulása után lehet majd a szakértő közönségnek ítélni, hogy a vitatkozó felek tételeiből melyeket lehet s melyeket nem lehet kétségtelenül bebizonyított történelmi tényékül elfogadni. Az elfogultságból származott elhamarkodott ítélet a valódi igazság kiderítésének és megállapításának csak ártana. Sz. K.