Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Ismeretlen apátságok. Bunyitay V. ism. d-s 342

342 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ismeretlen Apátságok. (Történelmi tanulmány.) írta Bunyitay Yincza Esztergám 1880. Nem tudom, Nagy-Várad szellemes püspökének, vagy több újabban kinevezett tudomány-kedvelő kanonok hatásának s példa adásának tulajdonítható-e, de annyi bizonyos, hogy ama vidékről a hazai tudományosság és művészet előbaladását illetőleg mindegyre kellemes hírek és tények érkeznek hozzánk, hogy a nagy Bihar-vármegye (Biharország) történetének felderítésére mindmind több figyelem, tanúlmány és jó munkálkodás fordíttatik, minek egyik példája az előttünk fekvő kis munka is, melyet a váradi egyházmegyei kerület egyik jeles plebánusa: Bunyitay Vincze írt s magát ezzel is az oknyomozó történet vitézkedő bajnokának bizonyította. A mű 38 (nagy uyolezad ívrét) lapból áll s öt régi apátság történetéről ad érdekes tanúlmányt: I. A fiigi vagy fugyi apátság. II. К szentjánosi apátság. III. A zárni apátság. IV. Az oháti apátság és V. A szentmiklósi apátság. Ez apátságoknak alig hogy nevök fordult elő egy pár okiratban, de közelebbről mitsem tudtunk róluk. Bunyitay a feltalálható adatokat összeszedte, létezésöket, — mint hogy némelyikről az se volt bizonyos — lielyöket megállapította, egyikről másikról még némileg összefüggő történetet is ad elő, szóval mindeniket új világításba helyezte. író czélszerű uton indult, a mennyiben csupán saját vármegyéje területére szorítkozott, a hol a sokszor segítségül vehető hely és viz-neveket, a tájneveket, a határrész-neveket s azok fekvését — sőt a népies hagyományokat legjobban ismerheti ; s az ily kutatásokhoz szükséges részletességgel tudja és tudhatja a történelem, a krónikák és levéltárak adatait — mert az ily tanulmányokat •—• ha tán nem is tenné lehetetlenné — de bizony nagyon megnehezítené, ha pl. Vas-vármegyében vagy Nyitrában akarná megoldani a régi apátságok történetének eléggé nehéz kérdését. Epen azért nem is fogadhatjuk el szerző mentségét, (26. lap), mely szerint a bizonytalanság egyik okáúl felemlíti, hogy ő maga sem járt ama helyen, t. i. a Hortobágy vidékén. Sokkal fontosabb a kérdés és sokkal közelebb van a hely a központhoz Nagy-Váradhoz, hogysem e kirándulást meg ne tehetné a tudós szerző. Még egyet. E sorok Írójának volt szerencséje az ősrégi Vay család berkeszi (Szabolcs-vármegye) levéltárába bepillantani, — rle akkor nem kereste a biharvármegyei ismeretlen apátságok régi történetét s így e czélból nem tett jegyzeteket, de most évek múlva is emlékszik oly nevekre, melyek e füzetben előfordulnak,