Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - I. 331

335 TÖRTÉNETI IRODALOM. Tartalmilag és terjedelmileg ily nagy munkánál, milyen Szentklárayé, senkit sem fog meglepni, ka az igazságos critica hivatásának teljesítésére buzdul. Az aránylagosau csekély számú ellenészrevételek közvetlenül csak azt bizonyítják, mily szilárd alapon állanak a műnek többi, kifogás alá nem eső részei. Már a munka elején mondja a szerző, hogy megszűnvén a szörényi bánság, annak helyén egy új földrajzi alany : a lugoskaránsebesi bánság keletkezett. Szerző vélekedése szerint ez 1688. után történt, midőn Barcsay Ákos, a török iránti engedékenység jutalmául, az erdélyi fejedelemséget nyerte. Itt nem lehet sajtóhibáról szó, mert ez állítás három helyen, — a 6—8 és 13-dik lapon — ismétlődik. E közlések tehát oda igazítandók, hogy a lugos-karánsebesi bánok már Szapolyai János idejében keletkeznek, és hogy azok névsora eltart 1658 évig. Ez évben adta át Barcsay Ákos a kettős bánságot a törököknek, kik ezt 1688 évig birták, mely évben Veterani Karán-Sebest bevette. Az említett 1688 év tehát nem a török uralom kezdetét a két bánságban, hanem megszűnését jelzi. Keve vármegyéről szólván, azt mondja szerző, hogy Keve, Varad, Perben, Camanc, Zilzeng stb. helységek a nevezett megye határában feküdtek. De itt Ivánfy Ede vitte tévedésbe, kinek állítását vizsgálat nélkül átvette. Lesz alkalmam kimutatni, hogy a nevezett helységek Szerém-vármegyében feküdtek. Azon állításnak, melyet szerző Lekoczky András, a Stemmatographia Írójától elfogad, hogy 1519 évben Krassó és Horom megye a Szerénységbe kebeleztetett, semmi alapja nincs. Pár lappal alább azt mondja sz., hogy Posorofcsa és Gögerdzsinlik ismeretlen helységek. Nem ismeretlenek azok, mert az első a mai Pozsarovecz, a másik a régi Galambócz, vagy mai Kolumbács. A török és magyar helynév ugyanegy jelentésű. A munka 56 lapján György despota 1422 évi diplomájára történik hivatkozás. Brankovics György történetének ckronologiája irodalmunkban már criticai vizsgálat tárgya volt, azért e helyen csak ismételjük, hogy Lazarevits István rácz despota 1427. év juuius 19-én halt meg, György ennél fogva még csak ezután lépett a despotai székre. PESTY FRIGYES. A székelyek seytha-húu eredetiísége és az ellenvélemények. írta Dr. Nagy János. Kolozsvár. 1879. Ezen 74 sürüu nyomtatott lapra terjedő értekezésben szerző a székely nemzetnek tudósaink által oly rég vitatott s oly különböző értelemben fejtegetett eredetével foglalkozik, s föl-