Századok – 1880
Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - I. 331
336 TÖRTÉNETI IRODALOM. adatul tűzte magának, hogy a székelyek hún-scytka eredetűségét, melyet legrégibb hazai krónikáink a nemzeti hagyományok után hirdetnek s melynek hite a székelységben századok hosszú során át meggyőződéssé vált, az ellenvélemények ellenében igazolja s megállapítsa. llövid tájékoztató bevezetés után az I. részben (5 —17 lap) fölsorolja hazai krónikáinknak a székelyek bún vagy scytha eredetűségére vonatkozó adatait, valamint mindazon Íróink munkáit és nézeteit, kik a XVI-dik századtól kezdve a mai korig krónikáink, illetőleg a nemzeti hagyomány hitelességét elfogadták és védelmezték. A II. részben (17—33 1.) időrend szerint gondosan ismerteti s czáfolja mindazon írók véleményeit, kik a székelyek eredetét krónikáinktól és a hagyománytól eltérőleg igyekeztek megállapitni. Kimutatja a Mátyás király korában élő Ranzano Péter állásának alaptalanságát, ki a székelyeket az Attila táborában harczolt siciliai vitézek maradékainak s idő folytában elmagyarosodottaknak véli. Fölhozza Fasching Ferencz jésuita véleményét, ki 1725-ben kiadott »Dacia Vetus« cz. munkájában hihetetlennek tartja, hogy Attila birodalmának fölbomlása után az Erdély keleti részébe vonult 3000 fegyveres hún magát az ellenséges góthok s gepidák ellenében föntarthatta s 100 esztendeig, a húnok (avarok) második kijöveteléig, ott lappanghatott volna, valamint azt sem hiheti, hogy a székelyek az avarok maradványai volnának, és azt a mai korban már ismert s IV. Béla korát megelőző oklevelek által megdöntött kypotliesist állítja föl, hogy a székelyeket a tatár-dúlás után IV. Béla a jászok közzűl telepítette mai lakhelyökre a határok őrzésére. Ismerteti Timon Sámuelnek erre következett véleményét, ki a székelyek ősrégi eredetét tagadva, őket, valamint a szászokat, az ország védelmére telepített határőröknek tartja, nem IV. Béla által ugyan — mert Timon egy állítólag 1175-ben kelt, de máig napfényre nem került oklevelet is említ, melyben az Aporok Siculi de Kezdi de Toria név alatt volnának említve, — hanem valamelyik előbbi királyunk idejében. Czáfolja Stilting véleményét, ki Konstantinosz egy helyének félremagyarázásával azt hiszi, hogy Erdélyben a X-dik században besenyők laktak s legelsőben állítja a székelységet besenyők utódainak. Ismerteti Pray nézeteit, ki krónikáink hitelét a székelyek eredetére nézve tagadja, őket az erdélyi besenyők maradványainak tartja, kik a húnok ujabb betörései ellen telepíttettek Erdély keleti határszéleire, és így szerinte, mint már Timon is vélekedett, valóságos határőrök voltak; megemlíti azonban, hogy talán az avarok maradványainak is lehetne őket gondolni. Ezen könnyen czáfol-
