Századok – 1880
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - V. 22
THAL Y KÁLMÁNTÓL. 29 lévén szó, — e czélra alkalmasnak ítélé a vármegyei hadakat is. Soprony megyének tisztikara, (a viszonyok hatalma alatt) részben labanczos érzületű lévén : e megyére a tábornoknak keményebb hangon kelle parancsolnia; ekkép ira tehát Felső-Büki Nagy Mihály alispánnak : »Az ellenség Pápa tájára való érkezésével, tudom, a földnépe nem kevéssé riadt meg, sok pusztítása s égetése után. Már viszont megtér Győr felé, s indúlófélben vagyon erdélyi útjára. Azért Kegyelmed az egész helységekre vármegyéjében küldje ki currensét : A szegénység csak lásson a maga dolgához, takarodásához. Most mutatá ki Pálffy foga fejérét, midőn egymástérő leveleiben, a midőn senki nem kényszerítette, esküvel is mentette magát, hogy az ő hada positive és parancsolatbúi nem éget, hanem a mi történik : per modum excessus (kihágás által) történik ;x) I melynek mostani cselekedeti világos ellenkező bizonyság, — elhitesse a lelkével ! Ha tudom revanche-olni, bizony, ezerszerte re-I vanche-olom ! . . . Kegyelmed azért tisztéhez képest, minden nemességet — senkit ki nem vévén — insurgáltasson, ollyan ké-I szűlettel, hogy két hét alatt leendő hadi-operátiók után, parolámra fogadom, azonnal visszabocsáttatnak, és hogy nem ellenségre, hanem prédára, szabad-nyereségre vitetnek. Ebben pedig Kegyelmed semmit ne kételkedjék ; hanem valamint böcsííletét szereti urához, véréhez s édes hazájához köteles : ollyan szorgalmatos lé-' gyen ennek véghezvitelében. Másként, ha Kegyelmed, vagy járásbeli szolgabírái vétsége miatt az ország szolgálatja fogyatkozást szenved : kényteleníttetem, kedvetlen módhoz nyúlván, vasra veretnem s ált alkuid en em Újvárban Keg y elm et eket. " -) Midőn ekként a kemény tábornok a sopronyi alispánt és szolgabírákat bilincscsel és börtönnel bíztatná : egyszersmind tu') A bánnak, az ö módja szerint hazafias érzületű lelke, úgy látszik, küzködött magával ; szégyenlé és átallja vala beismerni, hogy hazáját égetnie hell: ezért igyekezett parancsát eltagadni; — de, hogy csakugyan volt ilyen parancsa : azt gr. Erdó'dy Sándor kir. kamaraelnöknek föntebb idézett, aug. 28-iki bizalmas levele tanúsítja. 2) Bottyán e pátensének múlt századi másolatát lásd Hevenessy kéziratgyüjteményében, IV. köt. 52. 1. (A budapesti m. kir. egyetem könyvtárában.)