Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - I. 331

334 TÖRTÉNETI IRODALOM. feldolgozta, Az umvei'salista sejtelemmel sem bír, liogy az általa nem ismert részletek egyeztetése mennyi bajt okoz a monograpbiisnak. A ki csak az események csúcsain jár, nem veszi észre a hézagokat,-és az ilyenek által történetphilosophiájában, következtetéseiben, meghatározásaiban nem zavartatja magát, — babáinyakig merül tévedésekbe. A monograpbus nem tűrheti, hogy részleteiben egy lánzszem hiányozzék, mert az ő feladata, a részletek ismertetése által a képzelödés határát összeszorítani. Szentkláray munkájának előttünk fekvő részében specialis dolgokat is közérdekű módon tárgyal. Fejezetei ezek : 1. A délmagyarországi keleti részek, vagyis a Tisza-, Duna-, Maros- és Erdély-köz politicai felosztásainak története, 2. Előzményes viszonyok Dél-Magyarországon a török hódoltság megszűntétől 1779-ig. E fejezet, úgy látszik, a megjelent fűzetben még nincs befejezve, — eddig a visszahódított részek rendezését s kormányzását, és a tartomány benépesítését tárgyalja. Megvallom, hogy részemről nem tudok megbarátkozni egy tudományos munka oly alaptervével, mely bizonyos vármegyék közös történetét feltételezi, minthogy ilyen közös történetük nincs, legalább nincs nagyobb mértékben, mint a milyent az ország más vármegyéi közt feltalálhatni. Igen jól tudom, hogy Szentkláray el nem zárkózik a történeti tények beismerése elől és hogy távol sem szándékozik Krassó-, Temes- és Torontál-vármegyét oly egésznek tüntetni fel, mely politicailag külön fejlődött, és a haza többi részeitől elszakítva, saját létjoggal bírna. E felfogás ellen hazafisága szintúgy mint tudományos belátása tiltakoznék. Azonban bármikép védekezzék e gondolat ellen, művének oeconomiája és az abból folyó következmények beviszik őt abba, hogy más czím alatt a »temesi-bánság« történetét írja meg. Valóban fátumszerű jelenség, hogy még legjobbjaink sem tudnak teljesen kibontakozni azon eszmekörből, melyet az ország ezer éves fennállásához képest elenyészőleg rövid ideig (t. i. csak 63 évig) felkapott politicai alkotás, kelletlen örökségül hagyott reánk. Jogosültság van abban, ha valaki vállalkozik, a nevezett három vármegye visszacsatolásának történetét megírni, — mert e visszacsatolás egy concret történeti tény ; —- jogosültság van abban is, — ha azon valaki lelkesülhet, — a megelőzött 63 évet mint különkorszakot mutatni be, mert.akkor a megyék nem léteztek, és a mit azok helyén láttak, csakugyan egy szerves egészet képezett. De ennél tovább nem kellene menni ez irányban. Egész bizalommal ajánlom о nézpontokat a tisztelt szerzőnek, azon óhajtással, hogy a mennyiben nagybecsű művének további folyamában még teheti, vegye figyelembe.