Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - I. 331

333 TÖRTÉNETI IRODALOM. nevezetesen У. Ferdinánd koronáztatása idején 1830-ban az öröm külsőleg majdnem liaeonló jelekben nyilatkozott. Ha Temesvár lakossága oly gyökeres változáson nem menne mindig keresztül, ugy, bogy ritka család éli ott a harmadik nemzedék fol} tonosságát, a közünnepek hagyományos minőségéről még sok élő tanú szólhatna. Midőn Mária Terézia a Maros és Tisza közén a második korszakot megszünteté, és itt három vármegyét alakítván, azokat 1779. évben a magyar alkotmány alá helyezé, a nemzet egy régi, jogos követelésének tett eleget. Az ország integritásának eszméje e vidéken diadalt ült, habár elég. későn. A hálás utókor épen tavaly akarta megülni a három vármegye (Temes, Krassó és Torontál) viszszacsatolásának évszázados ünnepét, és ez — nincs kétség — fényesen sikerűit volna, mert most már a nemzet nagy tömegei is részt vesznek a közügyek fejlesztésében. Azon megrendítő csapás azonban, mely 1879. mártius elején Szeged városát érte, a valósuláshoz közeledő tervet meghiusítá. Szemben azon, egész Európát fájdalmasan érintő csapással, mely a legmagyarabb, vitéz és szorgalmas nép által lakott várost elpusztítá, még a legjogosúltabb ünnepély is szentségtörő vétek lett volna. A humanismus becsületére válik, hogy ezt oly hamar és oly általánosan megértette. A százados ünnepély tervének azonban egy pontja még is, mint a jó mag csírázott, és ha érettségét eléri, maradandó emlékűi fog szolgálni azon eszmének, melynek a tervezett ünnepély kifejezést akart adni. A délmagyarországi törvényhatóságok ugyanis Szentkláray Jenőt bizták meg, liogy a uevezett részeknek az anyaországhoz történt visszakapcsolásának történetét dolgozza ki. .E megbízás első gyümölcsekép előttünk fekszik a »Száz év Dél-Magyarország ujabb történelméből« czímű munka első kötetének első fele, mely magában is oly becses, hogy a folytatás bevárása nélkül, azt a tisztelt közönségnek bemutatni kötelességünknek tartjuk. Mint az előszóban olvassuk, a munka három kötetre van tervezve, és miután a most megjelent füzet sűrűen nyomatott 19 ívből áll, az egésznek terjedelme feltünőleg nagy, E tény annál nehezebbé teszi nekünk, hogy már most a munka arányáról, beosztásáról, belső oeconomiájáról szóljunk. A mit azonban már most mondhatunk, aggodalom nélkül, hogy azt visszavonni kénytelenek legyünk, abból áll, hogy Szentkláray feladatának egész komolyságát felfogta, és rendkívüli szorgalommal felette becses levéltári anyagot gyűjtött, ezt criticailag rendezte, és igen értelmesen, sőt helyenkint művésziesen