Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

M AGYAKORSZÁGON 1542. 289 Vigasztalásul szolgálhatott követeinknek a hesseni tartománygróf ama nemes nyilatkozata, hogy még az esetben is, ha a többi rendek a segélyt megtagadnák, ő maga, a mennyire tőle telik, segítni fogja Ferdinándot.1

) A császárt azonban a vallási tárgyalások lassú menete izgatottá tevé. Idegességét az ezernyi baj és gond csak növelte — s mikor a magyar követek folytonos sürgetése, mely a rendek összes ülésében adandó nyilvános kihallgatásra irányult, végkép fölháborítá különben is beteges kedélyét; rosz kedvét, mit mások okoztak, Nádasdyékon tölté ki. A junius elsején nyert audientiáról elkeseredéssel, desperatióval tudósítják a magyar küldöttség tagjai királyukat. Nagy alázattal sürgették a nyilvános fogadtatást — hisz' közel „két hó óta vesztegelnek — kérték a császárt, ne vegye rosz néven alkalmatlankodásukat ; de a császár türelmetlenül s keményen felelt nekik — sa többi közt azt mondá, hogy a magyar viszonyok korántsem oly veszélyesek, mint a minőknek azokat Nádasdyék festik előtte. 2) Szemökre lobbautá, hogy titokban egyes fejedelmeknél kunyorálnak, pedig ezzel úgy sem érnek el semmit, Nem akartak — azt mondja a tudósítás — az elsőre felelni, mert nem akartak vitatkozni a császárral, bár nem emlékeznek hogy Magyarország bármikor nagyobb veszélyben forgott volna, mint a jelenben. A másik szemrehányásra tiltakoztak : mert ők nem kunyoráltak az egyes rendeknél, csak arra kérték őket, hogy lia majd a magyar kérelem tárgyalás alá kerül, támogatásukat ne vonják meg ettől a tán nem jól hangolt rendekkel szemben. »Sokat mondott még a császár, fölséges urunk — írják Nádasdyék — de mi abból 1) »Nuper dum exposuissemus legationem nostram illustrissime» domino lantgravio Hassiao, respoudit nobis satis bumaniter et inter caetera dixit, quod si etiam alii non praestarent subsidium V. Mu et regnis suis, nihilominus ipso etiam solus ad requisitionem Y. Mtis esset praestiturus id quod posset.« Máj. 23. U. о. 2) Non aequo animo tulit (caesar) nostram sollicitationcm et satis dure nobis respondit et inter alia dixit negotia hungarica non esse in tanto periculo uti nostra praedicaremus. « ... es : »nos nunqtiam recordemur reguum Hungáriáé in maiori periculo fuisse constitutum sieut nunc.« U. о.