Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

M AGYAKORSZÁGON 1542. 279 küldetik a magyar királyhoz s határozatba megy, hogy az 1524-ben megszavazott, de foganatba nem vétetett segély 10 ezer ember erejéig Sz.-Mihály napjára haladéktalan kiállítandó s a következő Sz.-Márton napra Augsburg, Nürnberg, Frankfurt és Strassburg polgármestereinek kezéhez a segélyre szánt pénzösszeg másik fele is kifizetendő. A végzés 1526, aug. 27-kén kelt s e szerint a birodalmi állapotokat tekintve, látnivaló, hogy valóban rövid terminust tűzött ki a birod. gyűlés, midőn Sz.-Mihály napot mondotta ki az első részlet lefizetése határnapjáúl ; de a jó igyekezet későn jött — két napra a kihirdetés után august. 29-kén Mohácsnál Magyarország sorsa eldőlt. — Eddigelé soha számításba nem vonták a rendek azt az eshetőséget, hogy a török Magyarországot megdöntheti. Most, miutha előérzetök lett volna, a körülményt is mérlegelték s ennek tulajdonítható az a végzés: miszerint ha a török Magyarországot meghódítaná, vagy a segély ez országnak már nem használhat : akkor azt Ferdinánd fordítsa a maga védelmére. Hosszas lenne elbeszélnem, mint igyekezett Ferdinánd, már mint magyar király, az esslingeni, majd 1521-ben a regensburgi s 1529-Ъеп a speyeri gyűlésen segélyadásra bírni a rendeket. Ha 1526-ig közelebbi érdek nem fűzte Magyarország sorsát a német birodalomhoz s e miatt volt a segélykérő követségek fáradozása sikertelen: akkor 1526 után más tekintet vezetheté a rendek nagy részét megmaradni a halogatás ösvényén. A túlhatalmas Ferdinándtól nem egy fejedelem tart vala, János király pártjára hajlott egy szintén meg nem vetendő töredék, mely a franczia királylyal összeköttésben állván, paralysálta azt a nagymérvű tevékenységet, melyet Ferdinánd Magyarország, helyesebben mondva Magyarország és a maga érdekében gyakox-i megbízottak által az egyes rendeknél, saját maga s szónokai (követei) által a megtartott birodalmi gyűléseken kifejtett. Mielőtt azonban a János halála után a német birodalmi rendeknél beállott változásokra s e viszonyokból folyó 1541-diki határozatokra — mint a hol hosszasban kell időznöm — áttérnék, két nagyfontosságú gyűlést nem hagyhatok említés nélkül. Ezek egyike az augsburg! 1530-ban. Emlékezetes marad e birod. gyűlés azon tárgyalásokról,