Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

280 A NÉ M KT BIRODALOM HADI VÁLLALATA melyek a protestantismus ügyében folytak. De, a nélkül bogy párhuzamot vonni akarnék — nevezetes e gyűlés e török-segély dolgát illetőleg is. Azt lehetne hinni, hogy a vallási ügyek roppant hordereje elnyomott minden más érdeket a hosszú tanáoskozások alatt, azt gondolhatnók, hogy a reformatio által teljesen igénybevett császár — ki személyesen jelen volt — sa nem kevésbé elfoglalt rendek másra csak megoszolt figyelemmel tekintének. Tévednénk. Épen ez a gyűlés az, melyen a kelet felől fenyegető veszély tudata a legcsattanósabb alakban nyilatkozott, melyen a mintegy félálomból fölocsúdott köztudalom hatalmas kifejezést nyert. Nem is lehetett ez máskép. A mult évben ostromolta Szulimán Bécset — se pontnál elvi és személy ellenkezés, vallásos és politikai viszály a közbiztonság követelményei előtt engedett, Junius 20-dikán terjeszté óhajait a császár a rendek elé.

1) Áradozó bőséggel emlékezteti őket a Lajos király életében Németországon járt magyar követségekre, figyelmezteti őket, hogy a magyar küldöttek jóslatai mily rohamos gyorsasággal teljesültek, a török mily gyorsan tette lábát a keresztyénség legutolsó védbástyájára, mint jelent meg a múlt évben is »oly számtalan sereggel, minőt az isten ostorának nevezett Attila óta nem látott a világ«2

) s nem elégedvén meg azzal, hogy 2 császárságot, 20 királyságot döntött romokba, Bécset is megostromolta. Az eddigi gyűlések csak tárgyalták az ügyet, egészséges határozatot nem hoztak, nem hogy azt cselekvés követte volna : itt az ideje, hogy a hiányos »gyorssegélynek nevezett, de még így is egészen soha nem teljesített 3) segedelem helyett komoly ellenállásra készüljenek a rendek. Ezt ajánlja első sorban figyelmükbe s csak aztán a vallási kérdést. Sajnos, hogy a hiányos akták nem nyújtanak fölvilágosítást *) Erster fürtrag röm. kais. Maiestiit in ircr persönlichen gegenwart auf montag den zwanzigsten Junii zu Augsburg, anno etc. im dreissigisten beschehen. Egyk. irat Reiehs-T.-A. . . . mit einer solchen grossen macht, als vormals und seidtlier der zeit Attilae der ain gaisl gots genannt, nye erhört ist, viderumb und in eigner person auf llungerlandt gezogen. . . . 3) Ezek magának a cs. előterjesztésének szavai.