Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

276 A NÉ M KT BIRODALOM HADI VÁLLALATA Ez a gyűlés az 1521-diki nürnbergi volt, — a segély ügyére nézve mozgalmasabb mint bármelyik előbbi, mert itt, már a protestáns rendek részéről határozott föllépéssel találkozunk. Ismeretes, hogy Magyarországon b. Burgio pápai követ vette kezébe a segélyezés dolgát; tán neki tulajdonitható, hogy a Németországba küldött pápai legátus mellé a magyar király is sürgető követséget rendelt, melynek tagjai Sárkány Ambruzs s a győri püspök, Gosztonyi voltak. »A kősziklát is megindította volna, a mit a teljes ülésben a magyar király követei elpanaszlának« — mondja Ferdinánd bátyjához irt jelentésében ; de ha nem hatástalanul hangzott is el a magyarok segélykiáltása, az óhajtott eredményt mégsem hozta meg.— S ez nem is csoda ; az ellentét a császári s a franczia felé hajló párt, a katliolikus és protestáns rendek között már sokkalta nagyobb volt, mintsem egyöntetű eljárás s ebből folyó egyhangú határozat remélhető lett volna. A császári biztosok az egész »Bomzug« gyalogságát ajánlották megadni, a rendek nagy többsége azonban fölháborodva veté vissza az ajánlatot2) — s elégnek tartá, ha a mondott erő fele adatik meg a nyárra s ez is csak úgy, ha előbb a csász. helytartó megegyezik a magyarokkal s határozottan nem pénz, hanem hadi-segély küldetik s pedig csupán akkor, ha a török az év (1524) nyarán valóban indit hadjáratot Magyarország ellen, tldvös intézkedés volt különben az ellenkező rendektől, hogy az egyes birodalmi tagokra eső pénzjutalék Augsburg, Frankfurt és Nürnberg polgármesterei kezéhez az esetben is letétessék, ha beschlisslichs nit hat mögen gehandelt werden. — Egykorú irat. Reichs-T.-A. *) Ferdinánd jelentése 1524. apr. 27. Nürnberg. »Serenissimi regis Hungáriáé oratores, episcopus Jauriensis et Ambrosius Sarkan baro, gravi oratione et lamentabili voce quae vei saxa movere potuisset, plena statuum sessione recitarunt multa et varia« és »neque prorsus sine fructu fuit haec hungarica oratio, licet votivum non reportavit effectum.« — Fogaim. Reichs-T.-A. 2) Der Churfürsten, fürsten und stend beschluss auf der verordneten gestellt begrieff der eylenden und beharrlichen liilff gegen den Türken . . . XII. Április anno 1524. verlesen. — »... darumb achten Churfürsten ... von unnöten davon vil zurathschlagen, zu handeln, oder darüber die zeit unniitzlich zu rerzeeren.« Egyk. irat. Reichs-T.-A.