Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - Vegyes közlések - III.

TÁRCZA. 259 foglalható új adatokért nem lesz olvasóinkra nézve felesleges. E tanulmány olvasása is, épen úgy mint a többi, melyeket a Rákóczi-korra vonatkozólag ugyan e szerző tollából vett közönségünk, méltán felébreszti a vágyat az olvasóban, vajha szerző fogna hozzá történetünk ezen egyik legnevezetesebb korszakának kidolgozásához. Egy emberélet az évek hosszú sora alatt beélte magát e korszak legapróbb részletéig kiterjedő ismeretébe. О annak specialistája, — tőle várja a nemzet annak megírását. — A BUDAPESTI EGYETEM TÖRTÉNETE. A budapesti egyetem közelebbről fogja száz-éves fennállásának ünnepét megiilui, — mint értesülünk — az alkalomhoz illőleg : fénynycl, pompával. Ugyanekkor Dr. Pauler Tivadar az Egyetem történetének Г. felével elkészül. — К. 1'лгг MIKLÓSNAK a Magyar Polgár szerkesztőjének f. évi febr. havában történt halála országszerte mindenfelé nagy részvétet ébresztett. Utolsó időben irói tehetségét egészen lapjának szentelé s mint ügyes és költséget s fáradságot nem kímélő szerkesztő azt változatossá is tudta tenni. A magyar, főként az erdélyi történetírást is sujtá halála. Még mint fiatal ember a történetírói téren is tett kísérletet. 1863-ban »Történeti könyvtár« czímü vállalatot indított meg. Annak két első kötete »Caraffa s az eperjesi vértörvényszék« a nagy közönség számára számított olvasmány volt, a Ill-ik kötetben mely az »1735-iki zendülés« történetéről szól, már kevéssé ismert s kéziratban levő forrásokat is használt. Szándéka volt a Martinovics-féle összeesküvés történetét is megírni, s e tárgyra igen szép gyűjteményt hozott össze. Átalában kedvelte a magyar történelmet s megírásának komolyan akart használni. Még 1865-ben indított meg egy Nagy Képes Naptárt, mely utóbb Magyar Polgár Naptárává lett s ebben minden évfolyamban több történelmi czikket s több becses forrásmunkát közölt. Lapja tárczájában sem hanyagolta el, s midőn » Hölgyfutár" czim alatt szépirodalmi lapot adott ki, abban is talált tért történeti czikkeknek. De legnagyobb s igen nevezetes szolgálat volt a magyar történetírásnak a „ Történeti Lapok," melyet három éven át nagy anyagi áldozattal tartott fenn. Ez a magyar történetírásnak egyik igen nevezetes forrása. A bécsi titkos levéltárból, az országos s erdélyi muzeumi levéltárakból, egyes családok levéltáraiból sok nagyon nevezetes dolgot adott ki — ezek azonban olyan helyen vannak, hol megmaradnak. De éppen azzal, hogy megindította vállalatát, a közönség figyelmét a régi levelekre fordítá s igy sok olyan dolgot mi