Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - A váradi regestrum írta Vajda Gy. Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Ism. d-s 246

247 TÖRTÉNETI IRODALOM. nátiókban, hanem a már megjelent okiratok összesé adatainak felölelésével s fáradságos és gondos összeszedésével s felhasználásával s hogy véletlenül ép ily fiatal Írókról emlékezém meg, nem mulathatom el megjegyezni, hogy: nem kell sokat írni, hanem jól, alaposan és szépen ; úgy kell írni, hogy a felelősség minden szóért elvállalható legyen még 25, vagy 50 év múlva is s hogy a mi megíratott, azt a jelenkor gyönyörrel olvassa s a jövő nemzedék biztosan támaszkodhassék rá. Csánki müve a mai történelmi és irodalmi szinvonalon áll s bár óhajtandó lett volna, hogy némileg közvetlenebb viszonyba lépett volna a nagy királylyal és kormányával s hogy műve minden részét mint egy közelébb hozta volna hozzánk, mint például a Vásárok leírásánál tette — hol az akkori viszonyok és fejlődés majdnem kézzelfogható. A mű öt részre oszlik s zárszóval végződik. I. rész. Pénz-és hitel-viszonyok. II. A szállítás eszközei. Mértékek. III. Vám-és Harminczadiigy. IV. Vásárok. Belkereskedés. V. Kereskedelmi főút vonalok ; külföldi kereskedelmi forgalom. Nem szándékom se részletes ismertetést, se minden részletre kiterjedő birálatot írni. Csakis egy pár futólagos megjegyzést akarok tenni. Az V. részt a kereskedelmi utakról hiányosnak találom — aligha Ballagi Aladár barátunk is, meg lesz elégedve vele, — sokkal részletesebb, alaposabb és pontosabb kidolgozást óhajtanék ép amaz elég régi korból, hogy aztán a további korszakoknak alapúi szolgálhasson, pl. alig hihető, hogy Regensburgból, mely a Dunapartján fekszik, a kereskedők a Vágvölgyön jöttek volna hozzánk. (38 1.) Továbbá a keleti útvonal leírásánál (31 lap) oly útvonal állomásai számláltatnak el, melyeken az út nem mehetett pl. Gyula-Fehérvár Dévára ez még lehetséges, de onnan Almásra (akár Kis- akár Nagy-Almásra határozottan vissza felé kellene menni egész napi járó földet Gyula-Fehérvár mögé) nem lehet kereskedelmi utat traceirozni. E két Almás a Maros jobb partjától néhány órányira fekszik ; Vajda-Hunyad sokkal lejebb a'Maros balpartjától jó kétórányira s innen nem lehet utat folytatni a Maros mentin stb. írónk stylusa folyékony, világos, s elég magyaros és csak két észrevételem van, a megromlott hírlapírók és jogászok módjára, ő is használja ezt a szót folytán, még pedig a botrányosan rossz értelmében, de csak kétszer vagy tán háromszor pl. a városok társulása — és fejédelmi kegy folytán, Velencze győzelmei folytán. Én is bemutatok egy pár iolytánt, a hol helyesen van használva; pl. Egy utazó így ír: az út folytán jobbra-balra csinos villák s mulató-kertek váltották fel egymást. Valaki így beszél : a múlt yàuwèxfolytân nagy hideg volt; a nyár folytán meglátogatlak ; a jövő hét folytán elutazom stb. Bátor vagyok kérdeni a