Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Capitulum Eccl. Posoniensis 248

248 TÖRTÉNETI IRODALOM. mű Írójától, hogy a városok társulásának, a fejedelmi kegynek, a velenczei győzelemnek van-e folyása? Az én nézetem szerint nincs ; s a folytán (folytában összehúzva) szó ilyetén használása helytelen, logicátlan s a nyelvérzék teljes hiányára mutat. A másik szó (a 22. lapon) e tételben fordul elő : a mint másutt emliténk — itt úgy kell mondani: a mint másutt említők. Egyébaránt írótól elvárjuk, hogy legközelebbről Zsigmond s aztán Mátyás korát is, ily módon s a mint a dolog természete hozza magával, még bővebben, minél hamarább ismertesse meg. d-s. Capitulum ina. Ecclesiae Collegiatae Posoniensis ad S. Martiuum Ep. olim Ss. Salvatorem. Instar Manuscripti, Posonii 1880. 8-adr. 330 11. A rövid előszó aláírása tudatja e becses munka szerzőjének nevét. Bimely Károly kanonok az, kinek korábbi időből egy más, ugyancsak becses munkát is köszönhetünk : a bécsi Pazmaneum történetét, mely a 60-as évek óta látott világot. Akkor szerző a bécsi Pazmaneum igazgatója volt, s mint ilyen érezte szükségét, hogy az intézet történetével megismertesse a közönséget épen úgy, mint most, midőn mint pozsonyi kanonok káptalanjának történetét állítá össze. Szóval a mely állásban van, szereti annak múltját megismerni, s ha már egyszer maga megismerte bemutatja a közönségnek. Igaz, hogy e müvet csak mint kéziratot mutatta be, de úgy hisszük, hogy a nagyobb könyvtárak birtokában meglévén, az író közönség még is, mint forrást fogja használni. Sokszor hangsúlyoztuk, hogy nagy, igen nagy szükségünk van minél speciálisabb monographiákra. A ki behatóbban foglalkozik a történetírással sokszor találkozik olyan egyház- vagy helytörténeti kérdéssel, mely az általa fölvett tárgygyal szoros összefüggésben áll. Szerencsés, ha már a kérdést valamely monographia tisztába hozta — ha nem : akkor magának kell egy czélján kívül eső tárgyat egész részletesen áttanúlni. Jelen munka e tekintetben is megfelel feladatának. Irodalmunkban jelentékeny hézagot pótol. Legnagyobb részben levéltári kutatásokra levén alapítva, úgy, hogy az, ha a káptalani levéltárnak nem is teljes kiaknázása — hisz az nem is volt szerző czélja — de annak megismertetése levén s alaposan és criticával levén dolgozva méltán a forrásmunkák közzé számláljuk. Hogy azonban necsak forrás munka legyen, ahoz egy kívántatnék : adja ki szerző magyar nyelven is. Adatait oly jól csoportosítva s oly gonddal tudta feldolgozni, hogy magyar nyelven kiadva érdekes olvasmánya lesz a történetkedvelőknek.