Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

18 LEBEDIA. ETELKÖZ. kon innen megtelepedtek, és közel esik a gondolat, hogy vala­mint a tatároknak egy része 1241-ben Erdélyen át tört az or­szágba, a magyaroknak is legalább egy csapatja a radnai és borgoi szorosan jött be, és foglalta el a Szamos völgyét, Erdély­nek magvát a XI. és XII. században, s így a régi felfogásnak van valami történeti alapja. De ha tekintetbe vesszük a nehéz­ségeket, melyekkel ez uton még negyedfél század múlva is Kadán hadainak küzdeni kellett — három napig járván úttalan erdő­ben —1); ha tekintetbe vesszük, hogy amit győztes Bathu, stra­tégiai okokból, dél felől semmiféle ellenség által nem fenyegetve, megtehetett : hogy megossza seregét, azt a kivert magyarok jó­zanul nem tehették : el kell ejtenünk e gondolatot annál is in­kább, mert az Erdély felől való bejövetelt krónikáink sem támo­gatják oly mértékben, mint azt rendesen venni szokták. Kézai — vagy talán Keszi — Simon, ki az előtte fekvő forrásokat némi kri­tikával használta, I. részébeu beszéli, hogy a magyarok az Ung folyam mellől kémlelték ki Svatoplugot ; II. részében pe­dig világosan kimondja, hogy az Ung folyam mellett szál­lottak meg legelőször. 2 ) A tizennegyedik századnak redactiói : a budai, és a bécsi képes, most úgynevezett Marcus-féle kró­nika, és Müglennek német epitoméja, I. részükben azt mond­ják, hogy a kikémlés Erdélyből és az Ung folyam mellől tör­tént.3 ) A II. részben — a tulajdonképeni magyar történetben ') Rex (Jadan . . per Silvas trium dierum habens iter sine via. Rogerius i. h. 267. és 282. I. Megfoghatatlan, hogy Rosti Zsigmond egyébként szorgalommal írt müvében (A tatárjárás történelme 79. 1.) Kadant az ojtozi szoroson vezeti Erdélybe ! 2) »In fluvio Hung vocato ... resederunt .... aliquamdiu in illis partibus remanserunt. Endlichernél. 101. 102. Marezaly (Philologiai Közlöny 187 7. I. 367 és legújabb müvében.- A magyar történet kútforrásai az Árpádok korában (73. 1.) azt állítja, hogy az Anonymus által elbeszélt út csak Bathu khán utjának formájára van kigondolva, mert a többi hazai források Erdélybe vezetik legelőször a magyarokat: de feledi, hogy a tatárok Susdalt ugyan annak idején feldúlták, de nem útban Magyarország felé ; hogy egy részük Erdélybe is tört, miért nem vezette tehát Anonymus, ha már e minta után dolgozott a honfog­lalóknak legalább egy csapatját szintén erre V s hogy végre Kézay is, Kieven át, Ungvár vidékén hozza az országba a honfoglalókat. 3) »De Erdeel et de fluvio Ung.« Budai Kr. Podhraezky ki-

Next

/
Thumbnails
Contents