Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

MILLEN ARIÜM. 17 helytt pedig értesít bennünket a császár (Cap. 40.), hogy a bessenyők a bolgárokkal szövetségben ejtették e csapást a magyarokon, kik viszont a rómaiakat segítették volt Symeon bolgár király ellen. ') A támadás tehát, mely a magyarokat Etelközből kiűzte, délről és keletről jött. A bolgárok csak a Duna felől, a bessenyők csak a Dnieper felől támadhattak, s az utóbbiak valószínűleg a Dniepernek alsó folyásán, a mai Chersou felett keltek át, mert nem valószínű, hogy felkerültek volna északra az oroszok felé, kik csak 915-ben ismerkednek meg velük 2) — vagy a folyamnak legveszedelmesebb, legsodróbb részeit, — a zuhatagok és örvények szakaszát — választották volna átkelési pontúi. A megvert, megriasztott magyarságnak természetes visszavonúlási vonala — ha nem akart egyenesen északra a drevanokésa többi szláv törzsek erdeibe tévedni. — északnyugatra, a Dniester völgye volt. Egy százezerekre menő nemzet, a szenvedett vereség után is még kétségkívül számos lovával, marhájával a folyamtól útjában nem távozhatott messze. A dolog természete is arra vezet tehát, mit az Anonymusban olvasunk, hogy eleink a Dniester mentében, Halics mellett vonultak el nyugotra. Talán azon pontig, hol a Dniesterbe a Stry ömlik. E folyam forrásainál szorúlnak össze leginkább a Kárpátbok. A vaskaputól kezdve idáig sehol sem oly keskeny a Kárpáthegyláncz, sehol sem juthatni oly hamar a magyar rónaságra, mint a vereczkei szoroson, melynek a déli végén Munkácsot, és Beregh megyét találjuk. Ezen az uton ment haza — mint feljebb láttuk — Nagy-Lajos ; ezen az uton jött be Bathukán, ezen az uton jöttek be — természetszerűen — a magyarok is, mit Anonymusnak, sőt Nestornak elbeszélése is megerősít, ki a magyar hegyek alatt nem érthette az erdélyi keleti, vagy déli Kárpáthokat, ha nem az északiakat, melyeken át vezetett még a XIII. században is a porta Russiae Oroszországba. 3) Régibb iróink, kik előtt csak Thuróczy krónikája lebegett, Erdélyt tartják az első földnek, melyen a magyarok a Kárpátho') Const, i. h. 170. 173. 2) Nestor, Bielowszfeynál I. 584. ]. Scherernél i. h. 66. 1. 3) Rogorius, Endlichernél 36 7. 1. Századok 1880. I. füzet. 2