Századok – 1880
Értekezések - DEÁK FARKAS: Wesselényi Anna imádságos könyve 1606-ból 164
166 KÜLÖNFÉLÉK. séges tudományoknak és elrejtett bölcsességnek kincséhez szoktanak jutni, kik az tanulásnak és az deákságnak munkájára adják magokat a végre, hogy vagy előmenetelekre utat nyithassanak, vagy pedig mélységes tudományoknak hírneve terjedésén annak dicsőségével mint egy némű-némű eledellel táplálodjanak, ama szép mondás ként : a jóságos cselekedetnek igen édes eledele a a tisztesség. Ezeket mind a végre hozom elő, hogy okát adjam ennek az én kisded de affelől ugyan fáradtfágos munkámnak, melyet felvettem ennek a könyvnek fordításában. Nem emlékezem itt minemű haszon származhatott, mind ezeknek az jeles lelki dolgoknak elmélkedéséből, hanem mindennémű fáradtságomnak jutalmát hasznát érdemét abban helyheztetem lia valamely ájtatos keresztyén ember olvasván ezt az írást lelkének vigasztalást, táplálást, épülés és üdvösségre való okokat találhat benne. Minthogy az mi idvességünknek érdeme tulajdon csak az Isten fiának halála által nyerettetik, minden bizonnyal az mely ájtatos keresztyén idvezitőnk kinszcnvedésinek elmélkedésére adja és fordítja elméjét azokat az jókat feltalálhatja ebben az könyvben. Ennek okáért minthogy nyílván vagyon szerelmes asszonyom húgom az kegyelmed Istenhez való ájtatossága és az lelki dolgokhoz való buzgósága, és hogy ennek az világnak tehetetlenalkalmatlan veszedelmes, szerencsétlenségekkel teljes mi voltát eszében vévén kegyelmed, minden némű szándékját, igyekezetét, akaratját, elméjét és szívét az Istennek szeretetére fordította kegyelmed. Reménylem hogy kegyelmed nem csak kedvesen, de hasznosan is fogja olvashatni ezt az én fordításomat, mert ugyan is semmi ugy embernek szívét felnem gerjeszti az Istennek szeretetére, mintha meglátja ő érette az Istennek véghetetlen szere teti mit szenvedett légyen. Mivel hogy azért ebben nem szükség hogy te kegyelmednek regulát szabjak és Krisztus urunk kénszenvedésin való elmélkedésnek hasznát kegyelmed eleibe számláljam, holott áldott legyen Istennek szent neve abbeli Istennek malasztjával bővölködik kegyelmed ; véget vetvén azért Írásomban, sok szóval azon kegyelmedet kérni nem akarom, hogy ebbéli kis fáradtságomat tőlem szerelmes bátyjától jó néven vegye kegyelmed, holott ezeknek az szent dolgoknak becsülete s méltósága akár mely embernek is munkáját kegyelmed előtt kedvessé és becsessé tenné. / En Isten jóvoltának elég hálát nem adhatok, ha ennek az Írásnak olvasásából kegyelmed magának lelki kosztot szerezhet, áldott legyen azért is ő szent felsége hogy nekem is mind akaratot mind tehetséget annyira valót engedett, hogy ilyen jeles dolgoknak véghez vitelében foglalhattam magamat.
