Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

8 LEBEDIA. ETELKÖZ. a körülmény, mit már Szabó Károly kiemelt, hogy Konstantinus műveiben ugyanazon folyót néha különfélekép nevezi, példáűl majd Dniester!, majd Trullos-t ir.1) A Khidmas vagy Khingülos azonban nála csak egyszer fordul elő, és sem ő, sem a régi irók, kik a fekete tenger partjairól Herodot óta írtak, e folyót azok közt, melyek a Dunától a Donig a fekete tengerbe és Maeotisba ömlenek, nem említik.2

) E körülmény némi valószínűséget kölcsönözhet azon gyanításomnak, hogy a Khidmas alatt talán a Donetz lappang, mely nyugotról kelet felé folyva, Lebediát majdnem közepén, s egész szélességében kettéhasítá, s melynek klassikus nevét nem bírjuk. Ez azonban csak gyanítás, egy nem nagy fontosságú kérdésben : mert Lebedia területét, más biztosabb módon lehet meghatározni. S hogy e meghatározásunkban talán nem terjesztettük e területet kelleténél is nagyobbra, bizonyítja ismét Ibn Duszta tudósítása, mely szerint a magyar föld »erdők és vizek bővében van; talaja vizenyős; de van sok gabona-termő földje is.« 3) E leirás pedig, még ha az ókori Hyleia berkei a IX-ik században álltak is volna, semmikép sem illik a fekete tenger és Maeotis északi partjaira, a nogaji száraz, és kiaszott síkföldre 4

), melyre szorítják némelyek Lebediát. Lebediának geographiai fekvése sokban felvilágosítja a magyarok viszonyát a kozárokhoz, melyekről Konstantinus és Ibn Duszta — látszólag — ellentmondó tudósításokat tartalmaznak. Konstantin szavait: hogy »a magyarok együtt laktak a kozárokkal három esztendeig, szövetségeseik levén a kozároknak minden háborúikban« sokan úgy értelmezték, hogy a kozároknak alattvalói voltak 6

) : mig Ibn Dusztából annak ellenkezőjét olvassák ki. Már Edelsbacher kimutatta,6

) hogy az arab iró *) Akad. ért. 1869. 125. 1. 2) így Konstantin i. h. 42 fej. 179. 1. a Duna és Sarkéi közti folyóknak nevezi a Dniestert és Dniepert ; a Syngult és Hybul-t, az Almata-t, Kuphis-t, a Bogu-t, de nem a Chidmas-t. 8) Ibn Duszta i. h. 363. itt egyébiránt Hunfalvi fordítását adom a magy. Ethnographia 201. 1. 4) V. ö. Neumann, die Hellenen im Scythenland 55. 98. 11. 5) L. Szabó Károly értekezését, i. h. 113. 1. 6) Századok 1877. 700, 791. éa kk. 11.