Századok – 1880
Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1
MILLEN ARIÜM. 9 nem saját tapasztalását beszéli el, hanem régibb tudósításokat Írhatott le, régiebb viszonyokról — tehetjük hozzá — mint azok, melyekről Konstantin beszél. Tudjuk, hogy az arabok a IX-ik század második felében ismerkedtek meg a mai Oroszország népeivel. Selam volt az első, kinek tudósítását említik.Úgy látszik, hogy az állapot, melyet Ibn Duszta fest, a IX-ik század hatvanas, hetvenes éveire vonatkozik. Már akkor békében voltak a magyarok a kozárokkal, s e viszony még bensőbb lett azon időben, melyről Konstantinus beszél : mert mást, mint benső szövetséget a császár szavaiból kiolvasni nem igen lehet. A kozárok ez időben már adófizetővé tették a magyaroktól éjszakra a burtaszokat, északnyugotra a vjeticseket, radimicsokat, szeveriaiakat, polénekat. A polének— ha igaz— kardot, a szeveriaiak és vjeticsek mókusokat (nyestbőröket) adtak ; a radimicsek pénzben fizettek.2 ) A magyarok adózásáról mitsem olvasunk. A burtaszok és a most említett szláv népek már állandó lakhelyeket bírtak. Azoknak tehát a hatalmas kozárokat, hogy magukat biztosítsák, valamivel meg kellett kérlelni. Adtak tehát azt, mi szegénységüktől kitelt. De mit követelhettek volna a kozárok a lovas és nomád magyar néptől, mely mint ellenség veszedelmes lehetett, ha pedig megveretett, felszedte sátorfáját és tovább ment, mit kevéssel utóbb csakugyan meg is tett? A kozárok hódolt tartományai mintegy félholdban körülfogták a magyar földet: de Lebedia nem tartozott a hódolt tartományok közé. Helyzetét olyanfélének képzelhetjük, — cum grano salis — mint az indián területeket az északamerikai státusokban, melyek ez államok zöme és Kalifornia között fekszenek. Be vannak ékelve a nagy köztársaságba, mintegy annak kiegészítő részét képezik, de mégis függetlenek, bár a veres bőrüekről is a jelennek egy Konstantinja teljes megnyugvással Írhatná, hogy együtt laknak az egyesült államok lakosaival. Lebedia nem geographiailag, nem a mappán, de valóban félreeső terület volt. A forgalom, a népesedés a Volgán felfelé, északnyugotnak, és nem !) D'Ohsson i. h. 133. 1. Frähn, Ibn Fozlan XIX. 1. 2) Nestor i. h. 48. 49. 53. 1.
