Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

4 SZENT-ISTVÁN ICS ALKOTMÁNYA idézett és idézhetett elő Szent-István a nemzet alkotmányában ? s mily módon ? az erőszaknak kisebb-nagyobb fokával ? tudnunk kellene, minő volt ez alkotmány előtte. Erre azonban igen kevés a biztos adatunk. A mit positive mondhatunk s a mi kitűzött feladatunk szempontjából fontos, röviden a következő : A kilenczedik század utolsó előtti tizedében a mostani magyar nemzetnek bét törzse, vagyis neme *) Almos vajda fiát Árpádot választá közös fejedelmévé »a khazarok szokása és törvénye szerint«, mi nemcsak azt jelenti, hogy pajzsaikon felemelték) hanem hogy nagyobb hatalma is volt, mint a minőt a többi vajdák bírtak. De ha nem is adta volna meg e hatalmat az új fejedelemnek — ki békében, háborúban erős, uralkodásra termett férfiú volt — 2

) a választás : kivívta volna azt neki jelleme, esze, a viszonyok hatalma, mely a nemzetet kiűzte eddigi hazájából. Egy új honfoglalás erős, központi hatalmat kivánt, mely azonban mindenek fölött, szükségképen, katonai volt ; és csupán Árpád hatalmából még nem lehet első fejedelmeinknek, — mondjuk fővajdáinknak — valami állandó nagy hatalmára következtetni, ép oly kévéssé, mint abból, mi volt Mátyás király ? nem következik még, mik voltak után a gyenge Jagellók ? Vannak nyomok, hogy a megváltozott viszonyok közt, gyöngébb kezekben, a Kívánatosnak tartanám egyszer megállapodni abban, mike'p nevezzük a magyar nemzet ezenkori alosztályait. A törzs kifejezés a német »Stamm«-nak szószerinti fordítása, melynek a germán cosmogoniában van alapja, de nincs a miénkben. Bölcs Leo a magyar nép vagy nemzet— £ vog-nnk-Cf v?./}, és /tVog-airól beszél ; Konstantinos csak а /егоg szót használja felváltva törzs, és nemzetség értelmében. Hazai forrásainkban a tribus és gcneratio a megfelelő kifejezés. Véleményem szerint legközelebb jutunk talán a valósághoz, ha — mint Jászay Pál tetto Almosában (Reguly Album 102. 1.) azt, a mit eddig törzsnek mondunk, Leo (j vXi)-^ét »nem«-nek — innen a nemes szó, mi régente nálunk is, mint más népeknél egyenlő lehetett azzal, mit ma a nemzet tagjának, honpolgárnak nevezünk, — a ysvog-t, generatiot pedig »nemzetségnek« nevezzük. Az ujabb időben divatba jött had kifejezés, mint a törzsnek synonymuma, még alsóbb fokú osztályozásnak neve, melyet a szláv család kiszorított a használatból, Kézay és Thuróczynak cxercitusa egészen más, és képzelt felosztásra vonatkozván, melyből a régi magyar felosztás nevére következtetést vonni nem lehrt. 2) Konstantinos P. Szabó Károly fordításával, Akadémiai Értesítő 1860. 118. 1.