Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

PAULER GYULÁTÓL. 5 fővnjda hatalma is hanyatlott. Anonymusban, ki Árpádnak magának oly hatalmat tulajdonít, minőt Szent-István utódjai közül kevés bírt, olvassuk, hogy már Zsolt alatt más, választott fők működtek, mint bírák és hadvezérek1). Ha a névtelen jegyzőnek tudósítása nélkülözi is a szabatosságot, és megbízhatóságot, tény az, hogy a IX. század közepén Byzanczban ismerik — mint a magyarok második és harmadik fejedelmét — a gyulát és barkát, kik birói tisztet viselnek ; Bulcsu harka sereget vezet a németek ellen, és a harczban elvész2) : míg a hon alapító utódjai, a fővajdák közül azon időben, midőn a nemzet fiai Aquitaniáig, Apuliáig és az északi tengerig száguldottak, Velenczét és Bremat, Cambrayt és Konstantinápolyt megtámadták, Zsolt és Taksony nevét alig olvassuk a kútfőkben. Phalis-nak vagy Válnak pedig létezését sem tudnók, ha Konstantinos egy odavetett megjegyzésében, úgy mellesleg, nem említené. Az augsburgi Szent-Ulrik életírója — Gerhard — a magyarok királyairól beszél. Byzancz a magyarok »fejedelmeihez« intézte leveleit3) és Kézay Simon még a XIII. század végén is tudta, hogy Géza fővajda idejéig nemzet nevében hívták csatába a magyart4). A IX. század közepén még minden *) Anonymus C. 53. 2) Konstantinos i. h. 142. és 152. 1. A harka nevet indokolni törekedtem a magyarok megtelepedéséről szóló értekezésemben. Századok 1877. 893. 1. 3) jegyzetben. 3) Vita S. Oudalrici Pertz M. SS. IV. Konstantinos i. h. 15 7. 1. 4) Kézay Endlichemél 89. 1. Legújabban Salamon Ferenez a »Századok« 187 6-iki folyamában, s azután külön is megjelent munkájában: »A magyar hadi törte'nethez a vezerek korában« megkísérte annak bebizonyítását, hogy a monarcliiai szer.ezet már Szent-István előtt, Árpád óta, meg volt nemzetünknél : de okai nem meggyőzök s következtetései sem a dolgok természetének, sem a tudva levő történeti adatoknak meg nem felelnek, sokszor téves föltevésekből indulnak ki, mint p. o., hogy a IX. században a németek-francziák-olaszokuál már kifejlett feudalitás volt, hogy a büntető codexek, minél régebbre megyünk vissza, annál irgalmatlanabbak stb. stb. Nem lehet szándékom egy nagy irói tekintélynek, különben gyönyörű és találó gondolatokban bővelkedő müvéről, melyet egy Botha »epochalis«-nak nevez, egy rövid jegyzetben bírálatot írni, csak azt emelem ki, hogy — véleményem szerint, -— egyik főargumentumát arra nézve, hogy a magyaroknál a központi hatalom már bölcs Leo csás7ár idejében a törzsi szervezetet megtörte, mert