Századok – 1879

Állandó rovatok - Magyar Történelmi Társulat - IX.

712 tárcza. Ez я mü egy darab kor-történet : Kazinczy, Pákh, Eötvös, Toldy, Kriza, Szigligeti, Kemény vannak benne jellemezve — annyi melegséggel, liogy önkénytelenül meghatják azt, a ki olvassa s még is oly híven és igazán, hogy ki ismerte azokat, e rajzokban fel is ismeri őket. De nemcsak ők és szereplésök, hanem hatásuk és befolyások korukra, is híven van ez emlékbeszédekben adva — sa közönség örömmel veheti, hogy azokat itt összegyűjtve veszi. Különben másért is jó volt azokat összeszedni : Ma, midőn a stylust és formát sokan szeretik elhanyagolni, kétszeresen szükséges oly müveket is adni a közönség kezébe, melyekben a forma és stil sincsenek elhanyagolva. Beöthy Zsolt » A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetéséről« a Il-ik befejező kötet is megjelent, mely irodalmunk történetét 1820-tól napjainkig adja elő. Eles felfogás és gondos előadás jellemzik e müvet, mely, inkább tan-, mint olvasó-könyvnek van szánva. Vidéki sajtó utján is kaptunk egy pár figyelemre méltó történeti müvet: Sánta Béla Nagy-Kőrösön, az 1848—49-iki szabadságliarcz rövid történetét adja ki, egy 12 ives kötetben, mely a nép számára van irva, s inkább szónoki előadás, mint tárgyilagos históriai felfogás által tűnik ki. Váry Gellért kegyesrendi tanár Váczott két munkát adott ki : »Rajzolatok a görög rniveltség világából« és »A görög miveltség története.« Szerző ismeri tárgyát, igyekezett annak mélyébe hatni s élvezhető olvasó könyvet készített. Torma Zsófia ezen kitiinő szakismerő, ki maga is rendkívül érdekes és nagy becsű gyüjteménynyel bir, ismertette a »Hunyad-mcgyei nevlith nőkorszakbeli telepek«-et. A becses és érdekes monographia ősrégészeti irodalmunkban figyelemre méltó helyet foglal el, s annak érdekét nevelik a szövegbe nyomot képek és hozzá mellékelt rajzok. Mint ez még két történeti értekezés jelent meg Kolozsvárott az epryik Mika Sándortól van : »Richelieu befolyása Francziaországra s Európára« s a másik Gergely Sámueltől »XIV. Lajos és a spanyol örökösödés kérdése a pyrenaei békétől az Acheni békéig.« Mindkettő tárgyismerettel és jól írt tudori értekezés. Szombathy Ignáez Győrött Györvidék hajdan korából történelmi apróbb nyomozásokat adott ki ; Szentkláray Jenőtől Nagy-Becskereken »Nagy-Becskerek utczáiuak és téreinek magyarosítása; vonások a vidék és város történetéből« czimü mü jelent meg s Veszely Károly Kolosvártt a szentimrei csatáról egy történeti hőskölteményt írt és tett közzé.