Századok – 1879

Állandó rovatok - Vegyes közlések - IX.

tárcza. 713 VEGYES KÖZLÉSEK. — A hazai történetírás egy régi bajnoka Rupp Jakab volt levéltári tisztviselő oct. 13-án Budán 83 korában meghalt. Három önálló nagyobb müve hagyta el a sajtót: Magyarország pénzei két k., Magyarország helyrajzi története 3 rész 4 kötetben, Budapest helyrajza; melyeket a boldogult mind latin nyelven írt s úgy fordíttatott le magyarra. És ez, hogy ő magyarúl nem tudott, volt az oka hogy nem lehetett akadémiai taggá. De ha nem tudott is magyarúl hasznos polgára volt a hazának, jól szolgálta ennek történet Írását, s szép és állandó emléket hagyott maga után. Úgy halljuk, hogy kézirati művei is maradtak, melyek megvizsgálásáról s közzétételéről kétségtelenül fog családja gondoskodni. — A Békássy-család levéltára. Békássy Károly országgyűlési képviselő Békáson őrzött levéltárának egy részét f. évi november hó folytán személyesen szándékozik a M. Nemzeti Muzeum igazgatójának további megőrzés végett átadni. E czélból fölkérte Véglielij Dezső tagtársunkat, hogy a Békássy-családra közvetlenül vonatkozó okiratokat válaszsza külön a Pestre viendőktül. Véghely e munkálatot készséggel teljesité s erről a »Veszprém« czímü közlöny f. évi 43. és 44. számában a szerkesztőhöz intézett igen érdekes »nyilt levélben« ad számot. E szerint a m. nemzeti muzeummnak szánt okiratokat 14 csomóba rakta össze. Ezen okiratok közül: 5 db a XIII., 29 db a XIV., 150 db a XV., 1175 db a XVI., 1092. db a XVII., és 133 db a XVIII., századból való. Ezeken kívül van két eredeti törvényezikk ; az egyik 1498-ból a másik az 1514. évből. Az így felsorolt okmányok 13 csomóban vauénak, és pedig a XIII., XIV., és XV., s XVIII., századból valók cgygy csomóban, a XVI., századbeliek hét, s a XVII. századbeliek két esomagban. Ezeken kívül a 14-ik csomóban régi jegyzetek, okmánymásolatok és fogalmazatok vannak ; ezek nem is számláltattak meg. Ezek szerint a 14-ik csomót nem számítva, de a két törvényezikket beleértve, a muzeumnak 2586 db okirat fog átadatni. Ami a levéltár tudományos értékét illeti, Vas és Soprony vármegyék valódi kincsbányát találnak e levéltárban, s Zemplén, Bars, Pozsony, Pést, Somogy és Nyitravármegyék monographusai eredménynyel böngészhetnek e csomagokban. Az okiratok — mint Véghely megjegyzi — a petróczi Henczelfy, Beyczi, mikebudai Sós, Herman, Káldy, Seged, Szécsy, Szelestey, a mere-