Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - III.668

BOLL A MÁRTON ÉS ÉDERKÁROLY MEG AZ OLÁH INCOLATUS ERDÉLYBEN. HARMADIK KÖZLEMÉNY. 4. §. A földrajzi, folyó- és helynevek bizonyítják, hogy szláv népségre találának a magyarok, mikor itt megszállottak. Az Erdély = erdő-elve név meg azt bizonyítja, hogy a magyar állami hatalom nyugatról terjeszkedett Erdélyre. A XI. században nagy változás történék. A besenyők után a kúnok telepednek le a mai Moldvában és Oláhországban. Yalamint az előtt Sz. István a besenyők ellen, úgy e század vége felé Sz. László a kúnok ellen hadakozott; az országnak keleti és déli részeit tehát biztosítani s a keresztyénséget erősbíteni kelle. A gyulafehérvári püspökség alapítása erősbítette a keresztyénséget; a székelyek telepítése biztosította a keleti véget. Mind az alapítás mind a telepítés a XI. század folytában történt, de mikor ? bizonytalan. Az erdélyi püspöknek első megemlítése a zobori apát számára 1103-ban (Katona az évet 1106-ra, mások 1113-ra javítják) kiadott oklevélben fordűl elő, így : Dominus Simon ultrasilvanus (episcopus).*) x) A közönséges alítás Sz.-ístvánnak tulajdonítja az erdélyi püspökség alapítását. Ezen alítás a szájhagyományra támaszkodik, melyet oklevelek is fejeznek ki, р. o. egy 127 7-ki így kezdődik: Nos magister Matheus waywoda Transsilvaniae et comes de Zonuk. Memoriae commendamus tenore praesentium quibus expedit omnibus ; quod cum nos peculiari pietatis et reverentiae zelo ducamut in sanctam matrem ecclesiam beati Michaelis archangeli in Alba Transsilvaniae, quae sedes est episcopalis, per divum sanetumque olim regem nostrum Stephanum, beatae memoriae, jam fundatam et aedifieatam stb. Lásd Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens, herausgegeben von G. D. Teutsch und Fr.