Századok – 1879

Értekezések - BALLAGI ALADÁR: Szabó Károly: Régi magyar könyvtár ism.519

525 történeti irodalom. tartalmának és belbecsének méltatásába nem bocsátkozva, mindig a könyvészeti birálat korlátai között marad. Cursiv írással jelöli meg az egyes könyvek általa látott példányainak lelhelyét, azon szemponttól vezéreltetve, hogy az egyes műveket tanúlmányozni vágyó szakember tudhassa hova forduljon érettök, a mi nélkül a gyakorlati életben ily segédkönyvek bajosan lennének használhatók, és hogy tájékozza az olvasót, mely könyveket tartson egyetlenegy, igen ritka, vagy gyakran előforduló példányoknak. Végre a munkához kimerítő névmutatót csatol, melyben minden egyes könyv rövid czime a szerző, fordított munkáknál mind a szerző, mind a forditó neve alatt, a névtelen munkák a czím vezérszava alatt, a nyomtatási hely és évvel együtt közöltetnek, s ki van jelölve a leírást tartalmazó folyó szám. E szabatosan keresztül vitt remek rendszer korlátai közé van beosztva 1789 munka, melyek közül a XV. században megjelent 1, a XVI. században 135, a XVII. században 1249, a XVIII-dikban 168. Eredeti munka 1343, fordított 446 látott napvilágot, melyek közöl 1049 a theologia, 365 a szépirodalom körébe tartozik; a hátralevő 375 mű egyéb tudományágak közt aránytalanul oszlik meg. E számok régi irodalmunk virágzásáról tanúskodnak, kivált, ha meggondoljuk, ujabb időben e korból való mennyi magyar nyelvű történeti napló tétetett közzé ! Nyomdászati szempontból tekintve, az 1789 munkából ide haza 1567 került sajtó alá. külföldön pedig 222. A nyomdai tevékenység központja Kolozsvár, hol 327 munka jelent meg, aztán jő Debreczen 262, Lőcse 238 példánynyal. Ezen munkák közül két kiadást ért 114, több kiadást 83, összesen 197 munka. Mplnár Albert Zsoltár fordítása 31 kiadásban jelent meg. Szerzőnk számos, ma már egyetlen példányban sem ismert munkát ismertet. A leirt 1789 munka között 599 unicum fordúl elő, melyek fölfedezését jó részben neki köszönhetjük. Az unicumok közül legtöbb, 168 munka, a magyar nemz. muzeum tulajdonát képezi, ezután következik a magy. tud. akad. 66, az erdélyi muzeum 61, a bpesti egyetem 43, sárospataki coll. könyvtára 26 unicnmmal. Szabó Károly a külföldi irodalom magyar vonatkozásaira nézve is teljesen önmagára lévén utalva, ezen merőben töretlen uton kevésbé sikerült előhaladnia. A 496. sz. alatt II. Ferdinánd semmisítő Decretumának (Bécs, 1620) csak latin kiadását emliti, holott ugyanez németül is megjelent ily czím alatt: Der Bőm: Kay : Auch zu Hungern vnd Bôheim Kônigl. Mayest. Edict al Cassation der widerrechtlichen / vermeinten / ffir sich selbs (!) nichtigen Wahl Gabrieln Betlen / im Königreich Hungern. Ge-