Századok – 1879

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - I.398

4U6 D01SÔ istván és balassa jános összeesküvése nagy az ország főbbjeinek habozása.1

) — A Bécsbe gyűlt magyar uraktól kellett az ügyes olasznak informatiokat szerezni ; mert alig oszlott szét a magyar tanácsosok említettem értekezlete, már a dogét újból értesíté Michiel az urak elégedetlenségéről is. Legjobban fáj a nemzetnek az idegenek száma nélkül való becsempészése ; azt mondják az urak : ez az ország totalis romlásának oka; sem honszeretet sem érdek nem köti ez idegeneket a rájok nézve idegen földhöz s így nem is gondolnak egyébbel, mint azzal, hogy mennél rövidebb idő alatt mennél többet csavarjanak és csikarjanak ki belőle. S nem attól kell tartani ő fölségének, hogy egyik vagy másik úr elpártol tőle, nem ez a veszedelem, hanem az, hogy 'az egész ország elidegenedik — a mi mindenesetre be fog következni, ha ő felsége az ország kormányzatában másként nem jár el.2) Sokan azt állítják, hogy Miksának még atyja életében mint a vallás ügyében, úgy egyebekben is eltérő gondolkodása volt attól, minőt akár a spanyol, akár a bécsi udvar légköre róla föltenni engedett. Nagy terveket, eszményei törekvéseket tulajdonítanak neki. Jutott-e ezekből Magyarország részére is — nem tudjuk. Annyi áll, hogy trónralépte előtt atyja a kormányzata formáit nem helyeselte, meg volt győződve arról, hogy az a rendszer, úgy amint van, a maga egészében helytelen, csak az önző ministerek és tanácsosok kapzsiságának, pénzszomjának forrása. De később mindez megváltozott. S megváltozott annyira, hogy mint följegyezve áll, haragudott, ha előbbi véleményét eszébe juttatták. Sokkal erőtlenebb lélek volt, semmint a megszokott vágásból ki merte volna terelni a kormányozás kerekeit, az adott körülményekbe beletalálta magát s atyjáéihoz hasonszabású ministereivel meg lőn elégedve, azoknak tanácsa nélkül mitse tőn. Pedig hogy azok valóban édes-keveset értek s még kevesebb-A velenczei köv. dispacci jan. 27 pero se sopragiou-gesse ogni piccolo accidente, di qualche commotionc, porteria gran pericolo per la mala dispositione et universal mala contentezza et titubatione di questi piu grandi di vedersj qualche gran reuolutione. 2) A vei. köv. disp. marcz. 3. ... - la sua Mta

corrc gran pericolo non della alienatione particolare di questo ö quello signor Ongaro .... ma di una alienatione di tutto il regno intioramente . .. stb.