Századok – 1879

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - I.398

károlyi árpádtól. 405 liez értettek, azt már régen megjegyezte rólok a köztük élő, őket jól ismerő Gorraro. ') A kedélyek ilyetén forrongása között tartaték Bécsben a / magyar tanácsosok értekezlete. Érdekes (ha igaz) a mit Forgács erről följegyzett. Draskovics Gy. zágrábi s Bornemisza Gergely nyitrai püspököt privatim eskü alatt kérdezte volna Miksa a közelégületlenség okairól. Ezek esküjökre támaszkodva, őszintén felelték : ok az, hogy az ország törvényei semmiben sem tartatnak meg. — Miksa, Forgács szerint, bevallá, hogy bár tudtán s akaratján kivül, hibás, de hibáját jóvá akarja tenni. így hirdette volna csak ki ezután az országgyűlést az 1569. év augustusára. — Az országgyűlés megnyílt, rája a János Zsigmonddal czimboráskodó Balassa János és Dobó István is megérkezének. — A rendek erős, alkotmányos érzületet hoztak magokkal s mégis megtörtént az, hogy az összes rendek jelenlétében és szemök láttára, előre adott királyi szó és biztatás ellenére, az immunitás elvének sérelmével, mind a két úr, mint ő fölsége ellen összeesküvők, fogságra vettetének. II. (Tstvánjfy s Forgács előadásai. — A Tegenyey ügy. — A Perényi-féle javak. — Miksa gyanúja Dobóék ellen. — E gyanú oka az országgyűlés elhalasztásának. ) Az elégedetlen magyar uraknak 1568. végén s 1569 elején János Zsigmonddal való összeköttetéseiről, az uralkodó ellen szőtt titkos terveikről két egykorú történeti följegyzés maradt reánk. Az egyik Istvánffy, a másik Forgács tollából. Istvánffy bőven beszéli el,hogy »amint mondják«,Bocskay György s Dobóék terve szerint Zólyom- és Lévából Nyitra lett volna elfoglalandó s aztán a füleki s szécsényi török segélyével Nagy-Szombat és Pozsony. Ekkép az országból Miksa kitúratott volna. Bocskay e terv végrehajtásán fáradozott Balassánál, Dobónál, elment volna Draskovics zágrábi püspökhöz, rábírta 1) Corraro ve'grelatiója, Fiedler i. h. 337.