Századok – 1879
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - II.365
394 t)ttnántúli hadjárat Tábornokuk eleste páni félelmet okozott a várvívó németek soraiban, a kiknek létráit, a felhágok testeivel együtt, a falakon álló férfiak s nők egyetemleges erejével fölemelt és az ostromlókra alázúdított roppant gerendák törték össze. A bástyatetőre csupán egyetlen vívó juthatott fel : az amazonok őt is rögtön a mélybe visszataszították. 1) A kapu boltozata alatt küzdő hajdúk pedig Kreuz elhulltával még inkább nekibátorodva, kivágták és a fennsíkra visszaszorították a berohant ostromlókat, a kik most általános rémülettől meglepetve, csapatostűi, nyakra-főre igyekeztek a várhegyen alámenekűlni. 2) Épen ideje is volt már futásuknak : mivel a várbeliek csekély lőpora a folytonos sűrű lövöldözésben elfogyott. 3 ) Lőfegyvereiket tehát többé nem használhatván : a szikladarabok görgetéséhez láttak mindnyájan. Sőt Kolinovics szerint4 ) már előre kövekkel megrakott szekereket, a ma is élő zalai néphagyomány szerint pedig hosszú gerendákkal mint tengelylyel összekapcsolt súlyos malomkő-párokat zúdítottak utánok, s úgy sodratták, törették őket.5) Képzelhető, hogy a nagy meredek hegyen rendetlen sűrű tömegekben alárohanó németekben, a fokozott sebességgel legörgő roppant sziklák és malomkő-párok, mily iszonyú pusztítást okozának ! Elannyira, hogy a 60 ember által védett csobánczi kis lovagvár alatt Rabutinnak legjava népéből négyszáz, harczos veszett el, — köztük egy tábornok és vagy öt-Ugyan a későbbi években is emlékeznek egy Kreuz tbkról, azonban ez, a Csobáncz alatt elhullottól különböző személy volt. 1) Kolinovics az i. h. 2) Esztevházy Antal írja Nyitra-Emökéröl 1707. mart. 11-kén Károlyinak: »Czobáucz-várába harminczig való puskás hajdú béinonvén, ellenek (a várat) formaliter megszállá Rabutm. s ostromot intézvén, fegyverrel és kövekkel 300 közemberét és 50 tisztit vesztette cl alatta. Úgyannyira viselte azon harmincz hajdú magát, hogy már a kapuját is belővén az ellenség, — belőle vágták Ii.« (Gr. Károlyi-levéltár.) 3) Thelekessi Török István 1707. mart. 7-iki levele. (L. alább.) 4) Commentárjaiban. 5) A jelen tanulmány szerzője 1858-ban járt Csobánczon s vidékén, s a vár közelében fekvő Diszel helységben hallá az érintett néphagyományt. A visszavert ostrom még élénken él az utókor emlékezetében ma is.