Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - II.365

ttialy kálmántól. 391 enged vala katonáinak s a Balaton mentén is istentelenül égetett, pusztított. Tábora útját üszök, hamu, égett falvak, kirablott kastélyok, udvarházak romjai jelölék. » Valamerre az német ment — sóhajt föl 1707. mart. 7-iki levelében Török István, — oly megsirathatatlan pusztítást, rablást tett, melyhez hasonlót (Dunántúl) még nem értünk!« x) Ezzel egyezőleg jegyzé be Károlyi 1707-ik évi naptárába : »Generális Rabutin maga corpussával Balatonmellyékén felmenvén, mindeneket elpusztított.« 2

) Meg a labancz b. Berényi Eerencz is ezt írá 1707. mart. 4-kén naplójába: »Kabutin Dunántúl az kuruczoknak jószágit sok helyütt fölégette.« S alább, a dúlások okozta drágaság jellemzéseül : »A hol Rabutin járt: 30 forint méreje a gabonának.«3) Szóval, telvék az azon időbeli levelezések és évkönyvek a Rabutin-féle sereg dúlásainak, barbár tetteinek emlékezetével. Azonban, a bosszú órája csakhamar ütött, s a telhetetlen prédavágy keservesen torkára forr vala a rabló, égető hadnak, még ott Zalában, — Csobáncz vára alatt. A császári hadsereg február 25-ike táján érkezett Tapolczára ; 4

) Nagy-Vázsonytúl, s illetőleg Kővágó-Eörstűl Tapolczáuak menve, Csobáncz alatt kell vala elvonúlnia. E magánosan álló, magas és meredek hegyen épült, különben jelentéktelen, kis terjedelmű régi lovagvár falairól taraczklövésekkel üdvözölték a német hadoszlopokat. E bosszantó lövéseknél tán még jobban az által vonámagára Rabutin ügyeimét azóságos sasfészek.mivelhogy hírét vette : a környékbeli vagyonosabb nemesség kincseivel, arany, ezüst portékái- és egyéb értékes ingóságaival odamenekűlt hadserege elül. A hír, szokás szerint, még nagyítá a Csobáncz falai közé összehordott kincsek mennyiségét, s a személye szerint is kapzsi természetű cs. tábornagy czélszerűnek vélte, napról-napra *) Eredeti level, gyűjteményemben. Bottyán, Bezerédy, Balogh Ádám, Uéthey stb. ezen időbeli levelei szintén említik Eabutiu nagymérvű pusztításait. 2) Eredetije a gr. Károlyi-levéltárban. 3) Eredetije a Nemzeti Múzeum kézirattárában. 4) Az erdélyi német már szintin Tapolczára peitetrált, —újságolja 17 О 7. febr. 27-ikén Uray-Újfaluból írt levőiében az eseményt Bezerédy Eszterházynak.