Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - II.365

390 dunántúli hadjábat Rabutint kenesei veresége után, a Mezőföldrűl a Balaton észak-nyúgoti partjai felé kanyarodásában hagytuk el. A mezőföldi puszta helységeket tűzbe bocsátva, s hadoszlopai egyik oldalát a Balaton-part által födöztetve, jobb oldalán azonban, valamint elől- s utóijáró csapataiban a serény kurucz lovasság által folyton csapdoztatva, roncsoltatva, — haladott a tábornagy balszárnya, Veszprémet és a Bakonyt oldalt hagyván, Zala felé. Fürednek, Udvarinak, Kővágó-Eörsnek tartott, Csobáncz vára alatt el, Tapolczára, itt húzamosabb ideig pihentetendő kifáradt, elnyomorodott hadait. Azonban Balogh Ádám, Bottyán, Somogyi ezrede és Réthey folyvást a nyakán voltak, s azért éjjeli-nappali támadásaiktól akadályoztatva, csak lassan nyomúlhatott. Mennélinkább lankadtak katonái: a kuruczok annál többet vágtak s annál több foglyot ejtettek közűlök. Az utóbbiakat igen nagy számban hordják vala a magyar vitézek Pápára Bottyánhoz, ki őket buzdítandó, minden hadi-fogolyért 3—3 ezüst forinttal jutalmazá meg az illető katonát.*) Rabutin a Balaton északi sarkától, úgylátszik, két hadoszlopban haladt elő. Az egyik — mely balszárnyát képezé —mint láttuk, szorosan a Balaton mellett ment, míg a jobbszárny, melylyel maga a tábornagy is volt, talán Felső-Eörsnél átcsapott Vámosnak, a nagy-vázsonyi párhuzamos országútra. S ez a könnyebb élelmezés végett történhetett. Azonban épen e főhadoszlop ütközött komolyabb akadályba. Mert a kurucz hadak jó része, a vázsonykői várkastély védelme alatt összpontosúlva, kemény ellentállást fejtett ki Rabutinnal szemben. A csata délben kezdődött, és egész estvélig tart vala ; miközben Győri Nagy János dragonyosait a lórúl leszállítván, ezekkel pótlá a gyalogságot, kik is sűrű lövéseikkel Rabutin előcsapatait visszanyomták a főhadtestre. Azonban a vármegyék hadai e vázsouyi harcz után, övéiknek az ellenség elül idejében leendő eltakarítására, nagy részt hazaoszlottak.2) A zord Rabutin, a merre csak haladt, szabad zsákmányolást !) Somogyi Ádám levele, Szcut-Mártonból, 1707. mart. 14. Eszterházyhoz. 2) A nagy-vázsonyi csata с részleteire nézve, Nagy János ezredesnek Pápán 17 07. febr. 27-kén kelt levele szolgált kútfőnkül.