Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

24 SZENT-ISTVÁN ICS ALKOTMÁNYA pított ; az országot — mint valamely újkori belügyminiszter — kerületekre osztotta, egy állandó hadseregnek eszméjét concipiálta, és annak eltartására a földbirtoknak bizonyos részét kisajátította, hogy — a mit már nem olvasunk, de a mi ez intézkedéseknek szükségképi feltétele — bureaukratiat szervezett, mely ez újításokat az életben folytonosan érvényesítse. Nehéz — mondom ezt hinni — ha mindezt teljes hitelű adatok bizonyítanák, de még nehezebb elfogadni minden bizonylat nélkül, puszta gyanításra, mint valami magától értetődő dolgot. Azt mondják, — hogy csak egy okoskodást említsek — Szent-Istvánnak kellett »állandó fegyelmezett katona, ki a múlttal szakítva, az új államnak, a koronás úr szellemében biztos őre legyen, egyaránt benntés kifelé«1

). Felteszem, bár meg nem engedem a szükségességet, de kérdem : mióta lehet abból, hogy valami kellene, következtetést vonni arra is, hogy létesült ? Nem lehetne-e ép ily joggal állítani, hogy mert Szent-István szemében szükséges lett volna egy szent inquisitio, ha nem is kegyetlen spanyol alakjában , mely a hit ellenségeit kinyomozza , jóval, roszszal az »üdv útjára« terelje: ő ilyesmit felállított? S mikép vitt ő volna ki oly mélyen ható változásokat ? Azt higyjük, hogy a honfoglalók utódjai azonnal térdet fejet hajtva, szó nélkül teljesíték Szent-István ilyféle életűkbe, szokásaikba, érdekeikbe oly mélyen bevágó intézkedéseit, melyeket legnagyobbrészt csak szeszélynek tekinthettek, mely nélkül — mint Salamon Ferencz igen helyelyesen megjegyzi — a kereszténység ellehetett ?2) Vagy ha nem : hol van legkisebb nyoma ama küzdelmeknek, melyeknek diadalmas befejezése után vihette volna csak véghez István e nagy újításokat ? És mit látunk István halála után ? utódja Péter, ki — bármit tartsunk is különben felőle — bátor, sőt vakmerő ember volt, és bírta a hatalmat, melynek megalapításában Szent-István 40 évig fáradozott — elűzetett, mert némi tekintetben olyféle dolgokat készült tenni, minőket Szent-Istvánnak tulajdonítanak, és 8 évvel István halála után bekövetkezik a pox) Botka T. : »A vármegyék alakulásáról és ó'skori szervezéséről«, »Századok« 1870. 505. 1. 2) »Századok«, 1876. j. h. 711. 1,