Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

18 SZENT-ISTVÁN ICS ALKOTMÁNYA zad lcatholicusa, és — a mi több — szent volt, telve amaz entliusiasmussal, amaz önzetlen odaadással a hit eszméi iránt, melyek az egyház ideálját képezik. Éles szeme a világi dolgokban is mindent tisztán látott, de azon szempontból, melyet az egyház felállított. Ez álláspont volt akkor a legmagasabb, melyet ember elfoglalhatott, mint Thiers megjegyzi : »A jónak, igaznak, az akkori legtisztább bölcsészeinek és szabadságnak álláspontja« : 1) és az volt még száz esztendő múlva is, midőn Istvánnak egyik észben majdnem hasonló, bár jellemben vajmi különböző utódja — Kálmán — e szempontból kiindulva és cselekedve, a felvilágosult nevét még napjaink szemében is kiérdemelte. De míg Kálmán, a katholicus egyházi felfogásnak majdnem délpontján, csak azt követte, mi akkor immár diadalra vergődött : Szent-István születése még azon korra esett, midőn az egyház, mely bölcsejében külsőleg inkább hasonlított egy quaecker vagy metliodista gyülekezethez, mint mostani alakjához, később pedig, keleten, tanainak kiépítésével foglalkozva, a világi élet szempontjából meddő vitatkozások útvesztőjébe vonta az államot és a laicusok szenvedélyeit: már socialis tevékenységet fejte ki, és igyekezett elveit bevinni az elvadúlt latin, és a még vad germán és szláv fajok magán és politi-1) »Étre chrétien — Nagy-Károlyról cs koráról szól — c'était étre vraiement philosophe, arai du bien, de la justice, de la liberté des hommes« Hist, du Consulat et de l'empire XX. kötet, 62. könyv, az 1862. lipcsei kiadás 20. kötetében, 668. 1. 2) A »de strigis, quae non sunt« híres törvény tisztán az egyház felfogásán alapszik, mely a strigakban, vagyis az oly bűbájosokban való hitet, kik állatokká változván, az embereket megeszik, mint pogány babonát már első századai óta kárhoztatta. V. ö. Ducangc, Glossariumában a »Striga« szót, s Nagy Károly rendelkezését a szászoknak szóló 789. évi Capitulareban (Walter Corpus Juris Germanici II. 105), melyet Ducange is érint: »Si quis a diabolo deceptus crediderit, secundum more paganorum virum aliquem aut feminam strigam esse, et homines comedere, et propter hoc ipsam incenderit, vel carnern eius ad сошеdendum dederit, vel ipsam comederit, capitis sententia punietur«, mit csak azért érintek különösen, mert még most is általános nálunk a vélemény, hegy Kálmán a boszorkányok lételét egyúltaljáhan tagadta.