Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

PAULER GYULÁTÓL. 11 ezeket kell vizsgálnunk, hogy megállapíthassuk, ha nem is egyes tetteit : összes cselekvőségének irányát, jellegét, a végpontokat, melyeken túl nem lépett, melyeken belül kell keresnünk cselekvősége nyomait. Ujabb időben sokszor emelték ki Szent-Istváu államférfiúi bölcseségét, és méltán. Csakhogy ezen — a mai kor szemében nagy, sőt legnagyobb — tulajdonságát nem szabad tetteiben a legfőbb tenyezőnek tekintenünk, ha csak nem akarjuk egészen hamis színben feltüntetni. Szent-István mindenek fölött a X. száujabbak : Szalay, Horváth Mihály, Szabó Károly, a bécsi krónika nyomán 9 60-re teszik ; atyja halálakor tehát 28 éves éves lett volna. De krónikáink évszámai nem megbízhatók ; így Szent-István uralkodását 46 évre terjeszti,к ki s a 969-iki születési évvel önmagukkal is ellenkezésbe jönnek, mert Istvánt Koppány lázadásakor még »adolescens«-nek mondják. A pannonhalmi oklevélben, — melynek valódisága ellen még eddig megállható ok nem hozatott fel — maga István Koppány lázadását gyermekkorára — in pueritia — teszi ; a Legenda minor — a legendák legrégebbike és leghitelesbike — apja halálakor »adhuc puer«nek nevezi (C. 4. Endlichemél i. h. 156. 1.) mit Hartvic szabatosabban adolescens-re igazít ki (C. 6. Endlichemél i. h. 168.) Hunt és Poznan a Koppány-féle lázadás idejében kötik fel neki a kardot az önjoguságnak jeléül, német szokás szerint, mi a német királyoknál, kiket utánoztak, kétségkívül e szertartásban, 15. évükben szokott történni ("Waitz. Verfassungsgeschichte VI. 215.1.) Az argumentumról, mely megkeresztelteté-e idejéből vonható arra, hogy 983-ban született, alább ez értekezés végén lesz szó, s itt csak azt emelem ki, hogy legnagyobb királyaink, Mátyás és Nagy-Lajos is 15. évesek voltak trónra léptükkor és mindjárt nagy dolgokat míveltek. István tettei sem bizonyítanak tehát semmit zsenge kora ellen. Házassága vagy inkább csak eljegyzése Gizellával, — mely semmi esetre sem ment 995. előtt végbe, s valószínűleg ez évben történt — szintén inkább ifjú kora mellett szól, mert valóbbszluü, hogy egy herczeg, kire oly fontos feladat vár, mint Istvánra, mindjárt, a midőn egyházi felfogás szerint lehetséges, tehát 12 éves korában nőt választ, mintsem hogy az 26-ik esztendejéig nőtlen maradjon. Azon ok pedig — melyet Horváth Mihály még legújabban is (A kereszténység első százada 72. 1. 11.) felhoz — hogy Sarolta már 973-ban nem élt, Istvánnak tehát ez idő előtt kellett születnie — csak gyanítás, semmi adat sem lévén arra, mikor halt meg Sarolta. A heinrichaui — cisterciták XIV. századbeli feljegyzései (Pertz M. SS. XIX. 544.) egyébiránt Szent-István születését 975-re teszik, mily alapon ? nem tudom.