Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

8 SZENT-ISTVÁN ICS ALKOTMÁNYA legalább igen gyakori hadi kalandok kétségkívül késleltették ez üdvös fejlődést, habár a beburczolt számos fogoly által növelvén a munkás kezek számát, azt némileg elő is mozdíták. Nincs egye­nes adatunk, de a dolog természetéből következik, hogy midőn az augsburgi ütközet után a nagyobb kalandok nyugat, majd délfelé is megszűntek : a hadi életnek ezen hanyatlása siettette az állandó megtelepedést, a földmivelésnek általános elterjedé­sét ; míg viszont, a már kezdődő megtelepedés következtében a magyar nemzet könnyebben szokott békésebb életmódhoz, me­lyet pusztán egy csatavesztés által okozott ijedtségnek, vagy va­lami bölcs megfontolásnak, alig lehet tulajdonítani. Nem is szűntek meg teljesen a csetepaték a végbeliek és a nyugati szom­szédok közt, Géza, sőt még István idejében sem, s ezek áldoza­tává esett Szent-Kolumban, kit Stockerau vidékén a németek (1012-ben) többet magával felakasztottak, mert cseh vagy magyar kémnek tartották, mely két nemzettől sok sanyargatást, veresé­get, és megalázást kellett szenvedniük. J) E hadi kalandoknak megszűnése kétségkívül csökkenté a vajdák hatalmát, tekinté­lyét, megszűnvén az alkalmak, melyeknél ők, mint a nemek fejei, leginkább működhettek. De az állandó megtelepedés meglazítá valószínűleg a nemi és nemzetségi kötelékeket is, a mennyi­ben ritkábbakká tette az általános összejöveteleket, érintkezése­ket ; egy tábor katonai, ingó sátrak pásztor lakói, könnyebben többször jöhetvén össze, mint már állandó széket bíró mezei gazdák, és főleg a mennyiben megvetette alapját a földhöz való magántulajdonnak — a törzsi élet ezen megölőjének, — mely tényleg már bizonyosan fennállott, midőn azt Szent-Ist­ván, mindjárt uralkodása első éveiben, királyi teljhatalmával a nemzetségek ellen oltalmába vette2 ). Ily fejlődésben találta Géza a nemzetet, midőn atyját a fővajda székében követte, egy újító, Nagy Péter-féle hajlamú, -1 ) V. ö. III. Otto adomány-levelét Piligrin számára C. D. I. 273., mely egyébiránt valóságos háborúra vonatkozhatik és Columban életét, Pertz M. SS. IV. 645, hol olvassuk, hogy a végbeli németek : Ab illis (t. i. csehek és magyaroktól) saepenumero sint turpiter humiliât), devicti, multi=que módis miserabiliter afflictik 2) Szent-István I. 6. Endlichemél i. h. 313. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents