Századok – 1879
Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1
PAULER GYULÁTÓL. 9 de nein alkotó szellem, ki a múlt előítéleteit és babonáit el nem feledé, a jövő feladatait pedig — amennyire felőle Ítéletet mondhatunk — még tisztán nem látta. Mily változáson mentek át hazánk belviszonyai azon idő alatt, melyen ő állott a nemzet élén, nem tudjuk ; de tény, hogy midőn 997-ben meghalt1), a honfoglaló vajdák, a »Hét magyar« utódai közül még csak egy volt meg függetlenségében : távol a fővajda székétől, erdős hegyek mögött : Gyula, Tuhutum ivadéka, az erdőelvi földön. Koppány, kivel Szent-Istvánnak küzdeni kellett, nem volt egy nemnek, hanem csak egy nemzetségnek feje. Birtoka Somogy, sokkal kissebb, semhogy egy egész nemnek székét képezte volna, Anonymus, ki tüzetesen foglalkozott a »Hét magyar« genealógiájával, s mindenütt felemlíti leszármazásaikat, sőt még az idegen Glad utódjáról sem feledkezik meg, mert Szent-István idejében szerepet játszott, Koppányt a vajdák ivadékai közt sehol sem említi. Úgy látszik, sőt bizonyos, hogy ő az Árpád által vezetett nem.egyik nemzetségének feje, a honalapító rokona volt, mit bizonyítani látszik későbbi kútfőinknek azon, indokolás nélkül odavetett, megjegyzése, hogy Géza özvegyével vérfertőztető házasságot akart kötni. 2) Düinmler »Piligrin von Passau und das Erzbisthum Lorch« czímü dolgozatában, (183. 1. 27.) tartok, csak azért, hogy újat mondjon, vitatja, és állítása Németországban hitelre talált, hogy Géza 995-ben halt meg. De a mit a németek által túlbecsült, az évszámokban sok hibát elkövető kisebb pozsonyi krónika (Endlichernél i. h. 58. 2), és a Legenda Major egy odavetett — Hartvic által kijavított — megjegyzésében világos helyeikkel ellentétben, mondanak, számba vehető tanúságot nem képez. Iíeiehen::!ui Hcrmannak kifejezése 995. évhez, hogy Gizella nőül »Stepliano regi« adatott — én legalább e kifejezésre értem Dümmlcr czélzását, szintén nem döntő bizonyság, más határozott, ellenkező adatokkal szemben, mert a történetíró, ki Szent-Istvánt már csak mint »István királyt« ismerte könnyen adhatta neki a király nevét már azon év mell tt is, midőn még — akár élt atyja, akár nem — semmi esetre sem volt király ; ép úgy, mint szoktuk mondani, Mátyás király Kolozsvártt született, annélkűl, hogy ezzel egyszersmind mondanók, hogy már születésekor király volt. !) Thuróczy II. 28. Wattenlach ötletét (Pertz. M. SS. XI. 227. 1. 19. sz.), hogy Cuppán nem tulajdonnév, hanem Suppan vagyis ispán,